Világkép: általános jellemzők és főbb történeti típusok, Ligetiné Mráz Eszter: Esetvezetés történeti előzményei - Pünköst-andrea.hu


Történelemtanárok Egylete

Több tudományágban, így a szociológiában, a politológiában, a történettudományban, a jogtudományban, a neveléstudományban, a pszichológiában felismerték tárgyuk és megközelítésmódjuk narratív voltát, vagyis felismerték, hogy különböző tudományágakban egyaránt hasonló mozzanatok jelentkeznek tárgyuk jellegét és saját diszkurzív stratégiáikat illetően. Bahtyinra nyúltak vissza.

A kognitív pszichológia, ill. Hasonló feltételezések kiterjeszthetők más tudományágakra, reprezentációs technikáikra is: a pszichoanalitikus esettanulmányok például szintén tartalmaznak narratív mozzanatokat, hiszen egy különféle szembetegségek, egy sors eseményeit fejtik fel és értelmezik, így mára létezik narratív pszichológia is, s a Lyotard alapján kialakult filozófiai-szociológiai szemlélet is lényegében narratív struktúrákban gondolkodik.

Jean-François Lyotard A posztmodern állapot című sokat vitatott nagyhatású esszéjében elválasztja ugyan a tudományt az elbeszéléstől, de szerinte a Ezek a nagy narratívák viszont kiüresednek, nem működnek a posztmodern korban, amelyet éppenséggel az irántuk való bizalmatlanság táplál. A Lyotard-féle megközelítéshez hasonló gyakorta felbukkan — bár esetenként más-más elméleti pozícióból — a mai társadalomtudományokban, amennyiben az ember általános meghatározottsága, ill.

Jerome Bruner szerint például az emberi gondolkodásnak két formája van, a logikus-tudományos és a narratív, ezek nem vezethetők vissza egymásra, mivel mindkettő különböző elvekkel és a kijelentéseik jólformáltságát illetően eltérő kritériumokkal rendelkezik.

keratitis és csökkent látás rövidlátás és torna

Ezáltal oly mértékben általánosítja őket, hogy esetlegesen akadályt gördít a kultúra részrendszereiben, diszkurzusaiban megfigyelhető narratív szerkezetek és mechanizmusok általános és közös, valamint sajátos jegyeinek szisztematikus feltárása elé. Paul Ricoeur az emberi tapasztalat, ill.

Kezdetben monda jelölésére használták és megtalálható többek között a voguloknál és osztjákoknál is törököknél: masal. A szó a A mese szó végül a mai értelmét a Ezért számos meghatározás elkülöníti a mesét a mítosztól, amelyek szerint mítosz elvilágiasodása, a rituális és szakrális jelleg megszűnése, a hős demitologizálása vezet a mese kialakulásához.

Ezen aspektus teszi hangsúlyossá az ilyenfajta vizsgálatok érdeklődését az egyéni és kollektív identitásképzés, a történelem, emlékezet, felejtés, ön életrajz problémái iránt, mert valamennyiben közös vonás időbeli mivoltuk, temporális megkonstruáltságuk.

A narratív struktúra, melynek révén emlékezés és történelem egyaránt közvetítődik, s nyelvi közegként össze is köti őket, éppen a hasonlóságukat emeli ki.

az emberi érzékelés jellemzői optikai látási probléma

Ugyanakkor Ricoeur nem téveszti szem elől a különböző típusú diszkurzusokban fellelhető különbségeket sem, melyek ismeretelméleti szempontból, valamint a dokumentálás, a magyarázat és a kompozíció síkján egyaránt megállapíthatók. Ezt kiegészítendő fontos hangsúlyozni a történetek lehetséges referenciális különbségeit is, melyek az elbeszélések közötti különbségtétel sokat vitatott tényezőjeként merülnek fel, s általában a fikcionalitás problémájára utalnak.

Elvont szinten, az általános eseménystruktúra, a narratív szerkezet tekintetében alapvetően még nem döntő az elbeszélt események fiktív vagy nem fiktív jellege, bár e kérdés vizsgálata az irodalmi elbeszélő szövegek elemzésekor fontos aspektust jelent, és nagy szerepet játszik például a történettudományban, történetírásban is.

A Ricoeur által képviselt felfogás általánosítható úgy is, hogy a történetek az időbeliség, a történetiség közvetítői, megalkotásuk és befogadásuk pedig az ember identitásának, identitáskeresésének és identitása megalkotásának kerete.

A kor magyar irodalmát befolyásoló társadalmi-tudati tényezők A kor világirodalmának általános jellemzői Az imperializmus újabb szakaszának, egyúttal a proletárforradalmak korának irodalmát sem a marxista, sem a polgári irodalomtörténészek nem tudják – s nyilván nem is lehet, egyetlen stílusiránnyal minősíteni.

A szociológiai, társadalomkritikai indíttatású vizsgálódások mint például Charles Tayloréi azt hangsúlyozzák, hogy az ember különböző tényezők összjátéka által meghatározott társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális stb. Az irodalmi szövegekre koncentráló vizsgálatok kiterjesztésében fontos helyük lehet olyan vizsgálódásoknak, amelyek a kultúra részrendszerei közötti kapcsolatokat elemzik a másik oldalról viszont az irodalmi elbeszélő szövegek kutatása sokrétű kölcsönhatásokkal jelentős mértékben támaszkodott és támaszkodik más — tárgyukat tekintve hozzá közelebb vagy távolabb álló — diszciplínák módszereire és eredményeire is.

Ebből a szempontból jelentős szerep juthat olyan részaspektusok vizsgálatának, amelyek bizonyos típusú irodalmi szövegeket a kultúra más részrendszereiben fellelhető jelenségekkel kapcsolnak össze, például azt vizsgálják, milyen módon vannak jelen az irodalmi elbeszélő szövegek, szövegvilágok alapját képező narratív struktúrák a kultúra más jelenségeiben. E vizsgálatok alapja az a feltételezés, amelyről a bevezetőben már szó volt, miszerint a narratív elbeszélő struktúrák nemcsak irodalmi szövegekben találhatók meg, hanem olyan területeken is, mint például a film, az opera, a balett, de akár a reklám is.

A világnézet történelmi típusai. A világnézetek típusai és formái

Ha a narrációt általános és alapvető kulturális jelenségként fogjuk fel, akkor összehasonlító vizsgálatok is végezhetők például filmek és irodalmi művek között ekkor ez a jelenség egyúttal világkép: általános jellemzők és főbb történeti típusok intertextualitás és intermedialitás sajátos eseteként is értelmezhetőill. E felfogás alapja olyan ún. A kulturális részrendszerek nyilvánvaló különbségei ellenére az ilyen megközelítésnek van létjogosultsága, mert rávilágít alapvető kulturális mechanizmusok működésére.

A narratív irodalmi szövegek különféle modelljei jelentős impulzusokat adhatnak ilyen irányú vizsgálatokhoz, mert egységes keretbe foglalhatják az elbeszélés különböző kulturális részrendszerekben megfigyelhető változatait. Szélesebb perspektívából szemlélve az irodalomtudomány ún.

látás finom nyomtatással papaverin látás

Az ún. E vonatkozásban Gerald Prince és Jurij M.

látáskezelés a Krímben állítsa vissza a látást 2-vel

Lotman megközelítését vesszük szemügyre vö. Prince és Lotman : - Prince általános narratológiai modellt alkot, nem irodalmi elbeszélő szövegekre vonatkoztatja az általa leírt struktúrát, - Lotman ezzel szemben egyfelől különböző kulturális rendszereket vizsgál, másfelől pedig irodalmi szövegeket ír le kulturális meghatározottságuk, hátterük figyelembe vételével, világkép: általános jellemzők és főbb történeti típusok kulturális és irodalmi jellegű modellt állít fel modellje nem teljesen határoz étrend-kiegészítők a látáshoz minden benne foglalt kategóriát explicit módon, de Karl R.

Renner pontosító definícióit alapul véve megadható olyan formában, hogy más elképzelésekkel is összevethető legyen.

alvás után a látás homályos rövidlátás mi ez a betegség

A narratív struktúra valós vagy fiktív események időbeli egymásutániságaként határozódik meg, ezek egy adott individuumra vonatkoztatódnak és legalább egy elemükben oppozícióban állnak egymással:.