Melyik agyi lebeny felelős a látásért. Az agy anatómiai felépítése és a központi idegrendszer főbb funkciói
Ellenoldali felsô kvadráns anopia E Nem lokalizálható jelenségek 2. Vizuális komplex érzékcsalódások F Inferomedialis epilepsziás fókuszok 1. Interictalis jellembeli sajátosságok, mély érzelmek, transzcendens hajlam, kicsinyesség, paranoid tünetképzés, hyposexualitas, vallásos rajongás, paranoia, az egyéniség túlbecsülése, emocionális zavarok 2.
Ictalis jelenségek b Vizuális illúziók dejá vu, jamais vu c Experimental delusions dejá vecu, jamais vecu d Pszichomotoros komplex parciális rohamok A temporalis lebeny sérülésének tünetei A hallókéreg asszociációs területeinek domináns féltekei sérülése után a betegek bizonyos hangok, pl. Ezt az állapotot nevezzük akusztikus agnosiának l.
A felső temporalis tekervény hátsó része károsodásának következménye sensoros aphasia. A másodlagos hallómezők szubdomináns féltekei károsodása amusiát okoz A Br34 és Br28 areák kiesése szaglási agnosiához vezet.
Az agy anatómiai felépítése és a központi idegrendszer főbb funkciói
Epilepsziások temporalis lebenyének műtétje során Penfield és Rasmussen a temporalis felső és angularis tekervény ingerlésével komplex akusztikus hallucinációkat váltottak ki. A temporalis epilepsziás rohamok néha aurajelenségek formájában zajlanak. A hirtelen kialakuló, kellemetlen vagy meghatározhatatlan szaghallucinációkkal járó rohamokat uncinatus rohamnak hívjuk. Ezekre a beteg viselkedése alapján lehet következtetni, mert gyakran jár nyeldekléssel és csámcsogással.
A hippocampus kétoldali vagy domináns oldali kiesése főként a megjegyzést károsítja, a régmúlt emléknyomai érintetlenül maradhatnak.
Súlyos kétoldali folyamatoknál azonban az amnesia a régi emlékképekre is kiterjed. A lebeny fehérállományának károsodása a kamraszarv közelében homonym felső kvadráns anopiát okoz. A limbicus rendszer A limbicus rendszert Paul Broca nevezte el. Papez ismerte fel a limbicus rendszer szerepét az emóciók szervezésében és kifejezésében.
Cannon tisztázta az autonóm működések összefüggését az emóciókkal, és azt, hogy az autonóm reakciókat az emóciókért felelős agyi szerkezetek szabályozzák. A Papez-kör a hippocampusból indul, a subiculum rostrendszerének nagy része a fornixban fut a corpora mamillariához, ahonnan a tr.
A másik efferens rostozat, a ventralis amygdalofugalis köteg a hypothalamushoz, a thalamus dorsomedialis magjához és a gyrus cinguli rostralis részéhez vezet.
Az amygdalából induló stria terminalis az azonos nevű magot, a nucl. Az amygdalának számos sejtcsoportja direkt összeköttetésben áll a hippocampusszal, a neocortexszel és a thalamusszal. A limbicus rendszerhez tartozó medialis hypothalamusban főként noradrenerg synapsisok mutathatók ki, a septalis magok főként szerotoninergek.
A limbicus rendszer szerkezete sémásan Anatómiai szempontból a limbicus rendszerhez tartoznak a temporalis lebeny pólusa az amygdalaaz egész hippocampus benne az uncus, a fimbria hippocampi, melyből a fornix rostjai indulnak, a gyrus dentatus és a subiculuma praefrontalis kéreg nagy része, az orbitofrontalis kéreg, az insula egy része, egyes parietalis régiók, a gyrus hippocampi és a gyrus subcallosa. A rendszerhez kapcsolódnak még a hypothalamus septalis magjai, a ventralis striatum nucl.
Ez a neuronkör az érzelmi és motivációs folyamatok központja.
A limbicus rendszer szerkezetei diagramokban. A Papez-kört a vastag nyilak jelölik. A fornix összeköti a hippocampust a corpora mamillariával és a hypothalamus más magjaival. A vékony nyilak jelzik az amygdala kapcsolatát a hippocampusszal és a hypothalamusszal. Az amygdala kapcsolatban áll más limbicus szerkezetekkel is nucl.
A kognitív és memóriateljesítmények zavaraiban kiderült a limbicus területek jelentősége.
A hippocampus a bemenő jelek legnagyobb részét a gyrus parahippocampalisban lévő entorhinalis kéregből a perforáló pályákon keresztül kapja. Valamennyi asszociációs kéregterülettel összeköttetésben áll. Alzheimer-kórban a perforáló pálya sejtjei pusztulnak, ezért a hippocampus és az asszociációs kéreg kapcsolata megszakad.
Klüver és Bucy rhesusmajmok temporalis lebenye mediobasalis részének eltávolítása után az állatok viselkedésének jellegzetes változását észlelték. Az állatoknál oralis tendenciák, hiperszexualitás és fokozott étvágy alakult ki, a fajra jellemző félelmi magatartás amit pl. Emberen a félelmi magatartást kivéve hasonló tüneteket észleltek epilepszia miatt végzett kétoldali temporalis lobectomia után, herpes simplex encephalitist és agysérülést követően, gyakran Pick-atrophiában és igen ritkán Alzheimer-kórban.
KBS előfordul még kétoldali temporalis infarctusok, toxoplasmosis és paraneoplasiás károsodás limbicus encephalitis következtében is.
Az oralis tendenciák ehetetlen anyagok szájba vétele sohasem hiányoznak, majdnem minden beteg hyperphagiás vagy bulimiás farkasétvágy. A túlzott táplálékfelvétel miatt többségük meghízik. A primer dementiákhoz csatlakozó KBS-ban hiperszexualitás ritkábban jelenik meg, de folyamatos vagy jargon aphasia, amnesia és dementia csatlakozhat a tünetegyütteshez. Az új vizuális és akusztikus információk tanulása lehetetlen, de a betegek régi ismereteik nagy részét is elveszíthetik, különösen gyulladásos eredetű KBS-ban.
A betegek nem képesek sem a nevetést, sem a sírást gátolni, de a mimikának megfelelő érzelmet nem élik át.
Agyféltekék
A kényszersírást néha semleges közlések vagy kérdések is kiváltják. A kényszersírás és kényszernevetés robbanásszerűen alakul ki, gyakori, hogy átcsapnak egymásba. Leépüléses jelnek tartjuk, amelyben az élet korai szakaszában kialakult mimikai mozgás gátlása szűnik meg.
Egyéb, a praefrontalis lebeny sérülésére utaló tünettel együtt jelentkezik. A jelenség strukturális háttere nem teljesen tisztázott, a mozgatórendszer zavarával járó betegségekben gyakrabban észlelik, úm. Legtöbbször lacunaris encephalopathiában hyperopia és homeopátia többszörös agyi infarctusok után fordul elő.
A memória A memóriatartalmak a tárolás időtartama szerint rövid távú short term és régmúlt long term emlékekre oszthatók A memória felépítése A rövid távú melyik agyi lebeny felelős a látásért időtartama egészségeseknél is csak néhány másodperc. Legjobban szám- vagy betűsorok megjegyzésének kísérletével vizsgálható. A vizuális betűk, szavak, tárgyak, mértani idomok és az akusztikus emlékezés egymástól nagymértékben különbözhet. A vizuális rövid távú emlékezés az akusztikust felülmúlhatja, de előfordulhat az ellenkezője is.
A mondatok felidézése jobb lehet, mint egyes szavaké vagy értelmetlen akusztikus szignáloké. A munkamemória working memory is rövid távú — néhány percre, legfeljebb órára kiterjedő — emlékezés, amely lehetővé teszi az új ismeretek dekódolását, a szemantikus ismeretek alapján az új adatok rögzítését és a szabályképzést.
A munkamemória arra szolgál, hogy a részinformációk rövid ideig történő tárolása révén összetett feladatokat is meg tudjunk oldani. A verbális adatok tények, fogalmak megjegyzéséhez szükség van az melyik agyi lebeny felelős a látásért ismeretek kapcsolatainak megállapítására, ezek ismétlésére, valamint döntési munkára.
A munkamemória tartja meg az új ismeretek részadatait. A hosszú idejű tárolás megőrzés és a rövid idejű tárolás megjegyzés melyik agyi lebeny felelős a látásért között kapcsolat van.
A maradandó emléknyomokat individuális módszerrel idézzük fel.
A memóriafolyamatok bonyolultságát jelzi az emlékezés és a tudás definíciójának különbsége. Az explicit memória Az explicit memóriának két alrendszere van: a A szemantikus memória tartalmát a fogalomkészlet alkotja. A fogalmi rendszerhez tartozik minden ismeret, amelyet tanulás útján szerzünk, kultúrkörünk tudásanyaga, a szavak jelentése, a nyelvtan, történelem, földrajz, az írás, olvasás, számolás.
A szemantikus memória a tényszerű ismereteink tára, a világra vonatkozó általános tudásunk verbális és részben nonverbális gyűjteménye. A fogalmi rendszer kategóriák szerint épül fel. Erre utal, hogy egyes kategóriák testrészek, ujjak, színek felidézése zavart lehet, vagy az igékre emlékezés jobb, mint a főnevekre.
A motoros aphasiások agrammatizmusa együtt jár az akcióval kapcsolatos fogalmakra emlékezés súlyosabb zavarával. A szemantikus memória zavara leggyakrabban a primer dementiákban fordul elő.
A fogalmak kezdeti elvesztésén túl a betegek nem értik a bonyolultabb nyelvtani szerkezeteket. Életrajzi ismereteink szubjektívek és fajlagosak; megtörtént eseményeket rögzítenek tartósan. Az életesemények hozzátartozók születése, házassága, halála, az egyén számára emocionálisan is jelentős élmények, sikerek, vizsgák stb. A személyes élmények epizódok megjegyzése gyökeresen különbözik a szemantikus memóriatartalmak tények, összefüggések tanulásától.
Az epizódok megjegyzéséhez rendszerint elég egyetlen expozíció. Ezzel ellentétben a fogalmak tanulásához azok ismétlése és használata szükséges.
Az implicit memória Az implicit memória tartalmát a klasszikus és operatív kondicionálással kialakult ügyességek és mozgások autóvezetés, mesterségek, rajzolás, zenélés, játékokérzelmi és ösztönös tanulás, valamint a kultúrkörnek megfelelő viselkedés alkotja. Az implicit ismeretek individuálisak, előhívásuk abban a rendszerben legkönnyebb, amelyben a gyakorlás révén létrejöttek pl. A motoros minták tanulásában és használatában jelentőséget tulajdonítanak a cerebellumnak, valamint a striatum ventralis asszociációs és limbicus működésű sejtcsoportjainak.
Az implicit memóriatartalmakat reflexes tanulással képezzük; a nyelvtani és játékszabályok, sportok, ügyességek, zene és kézművesség és a szokások tanulásának feltétele a gyakorlás. Verbális feladatok teljesítése is lehet reflexes tanulás eredménye, pl. Az implicit és explicit melyik agyi lebeny felelős a látásért memóriarendszer egymással több ponton találkozik.
Az explicit memóriatartalmak megjegyzése és tudatba hívása szellemi erőfeszítést kíván. Explicit ismeretek is reflexessé válhatnak azonban, mint pl. A priming lényege, melyik agyi lebeny felelős a látásért ingerszavak megjegyzési kísérletét követően nagyobb valószínűséggel ismerünk rá a második ingersor szavaira, különösen akkor, ha ezek szóképe vagy tartalma hasonló.
A szótő vagy hiányos szavak kiegészítése is jobb eredményt ad, ha az első ingersor teljes rokon értelmű szavakat tartalmazott. A priming rossz eredményt ad a corticalis dementiákban, ezzel szemben az amnesticus syndromákban szenvedő betegek viszonylag jól teljesítenek. A memória működésének szerkezeti alapjai A memória működését két neuronkör biztosítja.
Az elsőt a hippocampus-fornix-septalis régió-corpora mamillaria-nucl. A másik kör részei az amygdala — a belőle eredő rostozat — stria terminalis az ebben lévő magok -substantia innominata és a nucl. Az explicit memória működésében a legfontosabb szerkezetek a hippocampus és a thalamus, amelyek összeköttetésben állnak valamennyi asszociációs kéregterülettel Az entorhinalis kéregbe belépő rostrendszerek a basalis előagyból, a neocortexből és az amygdalából származnak.
A hippocampus pyramissejtek kimenő axonjai alkotják a fornixot, amelyek a corpora mamillariában és részben a hypothalamusban végződnek. A hippocampusban három excitatoros pályarendszer található, amelyek a subiculumból a CA1 régióba futnak.
Az entorhinalis kéregből induló perforáló pálya áthalad a subiculumon és a gyrus dentatus hilusában lévő granularis sejtekhez kapcsolódik.
A granularis sejtekből ered a moharostrendszer, amely a hippocampus CA3 régiójában lévő pyramissejtekkel synaptizál, innen a Schaffer-collateralisok kapcsolják a CA1 régiót a körbe. A hippocampus melyik agyi lebeny felelős a látásért kapcsolatban áll az asszociációs kéregterületekkel.
Memóriatartalmakat nem tárol, hanem csak aktivál más — információkat feldolgozó és tároló — területeket. A hippocampus azokat az emléknyomokat tartalmazza, amelyek a memóriaközpontokat összekötik, amíg a sokkal tartósabb cortico-corticalis kapcsolatok létrejönnek.
