Emberi látási normák. A szem felépítése és működése


Rendszerint azok az érzelmek is hozzájárulnak fennmaradásukhoz, amelyeket megszegésük vált ki: zavar, bűntudat és szégyen vitaminok a szemhez hyperopia age normasértőben; harag és felháborodás a szemtanúkban.

Az X-et előíró normához gyakran társul az a magasabb szintű norma, hogy meg kell büntetni azokat, akik megsértik az első fokú normát, ahol a büntetés a kérdő tekintettől a társadalmi kiközösítésig terjedhet.

VISELKEDÉSI NORMÁK

A társadalmi normák ilyen jellemzése vitatható, talán még inkább, mint e könyv összes többi érve. Az ellenvetéseket később tárgyalom, először meg kell világítanom, mire is gondolok, amikor társadalmi normákról beszélek. Arra a kérdésre fogok összpontosítani, hogy vajon a társadalmi normák valamilyen távolabbi célt szolgálnak-e, vagyis hasznosak-e valamilyen értelemben az egyén vagy a társadalom számára. Ha így volna, akkor sem következtethetünk minden további érv nélkül arra, hogy a normák azért léteznek, mert ezt a célt szolgálják.

Vannak normák, amelyek a konvenciókra emlékeztetnek, csakhogy nem világos, szolgálnak-e bármiféle távolabbi célt. Az emberi látási normák normái, az etikett és az étrend szabályai tartoznak ebbe a kategóriába.

E normákat néha a közlekedési szabályokhoz hasonlítják, de nyomban belátható, hogy az analógia félrevezető. Ha megsértek egy közlekedési szabályt, két rossz dolog történhet velem. Karambolozhatok, vagy pedig a járókelők szemrehányásokkal illethetnek, hogy bajuk eshet az én vakmerő vezetésem miatt.

A látás az egyik leginkább összetett érzékünk. Elgondolkodott rajta valaha, hogy miként is működik a szem?

Ha a vacsoránál rossz villához nyúlok, más bajom nem történhet, mint hogy a többiek elítélnek emberi látási normák modorom miatt.

De miért teszik ezt? Nem éri őket sem kár, sem veszély attól, hogy én a rossz villához nyúlok. De elítélhetik őket, ha nem ítélnének el engem. Más társadalmi normák a becsületkódexek alakját öltik.

Normák, kapcsolatok, igazság

Sok társadalomban a bosszúnak szigorú szabályai vannak, generációkon keresztül tartó vendettákkal. A bosszút nem a jövőbeli nyeremény reménye vezérli, hanem a korábbi sérelem váltja ki. Habár a bosszúállásra való hajlandóságot nem a következmények vezérlik, mégis lehetnek kedvező következményei.

  • Arról, hogy miként kell a társadalmi kapcsolatokat fenntartani és szimbolikus értékekkel ellátni Wolf, E.
  • Látás a normál felett
  • Helyesebben szólva: ezek az eszközök lemásolják a szem felépítését.
  • Hogyan lehet helyreállítani a látást a szemben
  • Mi a 10 százalékos látás
  • Turay Alfréd: Az ember és az erkölcs
  • Normák, kapcsolatok, igazság

Ha a többiek azt hiszik, hogy mindig megbosszulom az engem ért sérelmet, még ha nagy kockázattal jár is számomra, ügyelnek arra, hogy meg ne sértsenek.

Ha azt hiszik, hogy csak akkor válaszolok a sérelemre, ha érdekemben áll, nem kell annyira vigyázniuk. Nem racionális hitelt adni annak a fenyegetésnek, amelynek beváltása-amikor elérkezik az ideje-a fenyegetőnek nem érdeke.

Hogy működik a látás?

Az öngyilkossággal való fenyegetőzés például racionálisan nem hihető. A becsületkódexre hivatkozó fenyegetések azért olyan hatásosak, mert akkor is beváltják őket, ha az egyébként a fenyegetőnek nem áll érdekében.

emberi látási normák

Úgy tűnhet tehát, mintha a kódex egy távolabbi célt szolgálna, habár betartóját nem motiválja ez a távolabbi cél. A nem instrumentális cselekvés is lehet instrumentálisan hasznos. De nyomban belátható, hogy ez kivételes eset.

emberi látási normák

Ha egy becsületkódexét követő személy olyannal keveredik vitába, akit kizárólag racionális megfontolások motiválnak, az utóbbi gyakran enged neki. A becsületkódex két követőjének vitájában viszont előfordulhat, hogy mindketten rosszabbul járnak, mint ha megegyeztek volna abban, hogy a jogrendszerre hagyják konfliktusuk megoldását.

Társadalmi norma

Úgy tűnik, hogy társadalmi norma tiltja például azt, hogy odamenjünk valakihez a mozipénztár előtti sorban, és megvásároljuk a helyét. A többi sorban álló nem veszítené el a helyét. Akit megkértek, hogy adja el a helyét, meg is tagadhatja azt. Ha belemenne, ő és a vásárló egyaránt nyerne a cserén.

Van olyan vélemény, hogy ez a norma annak az általánosabb normának egy különös esete, amely tiltja a gazdagság fitogtatását az irigység és a konfliktus csökkentésének távolabbi célja érdekében.

Az emberi szem és a látás

Ez a norma azonban az egymást ismerők közösségében érvényesül, nem pedig emberi látási normák várakozó idegenek között. Nincs norma az ellen, hogy valaki drága bundában, felékszerezetten álljon a sorban, noha ez is a gazdagságot fitogtató viselkedés. Egy másik példaként vegyünk egy kertvárost, ahol minden házhoz ugyanakkora méretű pázsit tartozik. Tegyük fel, hogy az egyik háztulajdonos kész tíz dollárt, de nem többet, fizetni a szomszéd emberi látási normák azért, hogy lenyírja nála a gyepet.

Inkább nyírná fél órán át maga a füvet, semhogy tizenegy dollárt fizessen másnak ezért a munkáért. Képzeljük el, mi volna, ha neki ajánlanának fel húsz dollárt, hogy lenyírja egy másik szomszéd pázsitját.

Könnyű elképzelni, hogy ezt, feltehetően, méltatlankodva elutasítaná. De ez irracionálisnak tűnik.

emberi látási normák

Ha a szomszéd fiának nem hajlandó tizenegy dollárt fizetni a fűnyírásért, az annyit tesz, hogy fél óra a saját idejéből legfeljebb tizenegy dollárt ér. Amikor viszont elutasítja azt az ajánlatot, hogy húsz dollárért lenyírja másnak a pázsitját, akkor ugyanezt az időt legalább húsz dollárra taksálja.

De az — egyszerre — nem érhet tizenegynél kevesebbet emberi látási normák húsznál többet! Magyarázatképpen felmerült, hogy az emberek másként értékelik a veszteségeket, mint az elmulasztott nyereségeket.

A hitelkártya-forgalmazók ezt a különbséget aknázzák ki, amikor ragaszkodnak ahhoz, hogy az áruházak inkább a készpénzfizetési engedményt, s ne a hitelkártyával fizetőnek felszámított költséget reklámozzák. A hitelkártya-tulajdonost kevésbé érinti a készpénzfizetési engedmény elvesztett lehetősége, mint a hitelkártyával történő fizetés többletköltsége.

Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e.

A háztulajdonost is jobban érinti azaz összeg, amit zsebből fizetne ki, ha lenyíratja a pázsitot, mint az, ha elesik egy nem emberi látási normák jövedelemtől. Azonban többről is szó van, hiszen arra még nem kaptunk magyarázatot, miért méltatlankodna a háztulajdonos, ha ilyen ajánlatot kapna. Részben bizonyára azért, mert nem olyan embernek tartja magát, aki pénzért nyírja mások pázsitját.

Az érzékelés tudománya - A látás