A látvány legérdekesebb képei


  • Tűzijáték a lelátón, harc a pályán, íme a Fradi-Újpest meccs legjobb képei - Ripost
  • Rossz látásom van mínuszban

Dovin Galéria, Budapest Baranyai Levente abban a szerencsés helyzetben lévõ fiatal alkotó, akinek pályáját egy magángaléria tulajdonosa egyengeti. Hasonlóra példát eddig leginkább csak tõlünk nyugatra láttunk Így lehetõsége van a nyugodt, rendszeres munkára és arra, hogy képeit évente a közönség elé tárja. Most bemutatott festményein – a mesterséges tájak és a városképek után – új irányba, a kiállítás címében jelzett „Élõvilág” felé fordult a figyelme.

a látvány legérdekesebb képei

A meghívón szereplõ angol cím még precízebb: Animal World, azaz az állatok világa. A természet azonban „csak” egy újabb téma, a mûvész figyelmét most is a színek és a formák kötik le. Megtartja a rá oly jellemzõ nézõpontot, a felülnézetet, ami a nézõ számára csak elenyészõ kisebbségük pilóta egyáltalán nem magától értetõdõ.

  1. Turista Magazin - Az óév legtanulságosabb képei
  2. - Művészek, népművészek Sándorfalván
  3. Együttállásokkal, a csillagászati tél utolsó teliholdjával, és az állatövi fénnyel találkozhatunk március első két hetében.
  4. Kijavíthatatlan rövidlátás

A valós életterükben, környezetükben ábrázolt vadállatok mennyisége és elosztása már koránt sem olyan „természethû”: elrendezésük inkább geometrikus, mint véletlenszerû. A katalógusban a biogeometria kifejezés szerepel. Baranyai továbbra is él tehát az elbizonytalanítás eszközével: képei a látvány legérdekesebb képei figurativitás és a nonfigurativitás határán egyensúlyoznak.

a látvány legérdekesebb képei

A nagyon jól ismert látvány is szokatlannak tûnik, ha ebbõl a nem mindennapi szemszögbõl van alkalmunk megfigyelni: a földrõl a levegõbe emelt nézõpont nehezíti a felismerést. A sokaságban elvész az egyed, de a sokaság és a távolság miatt nem is várhatjuk el a részletezõ ábrázolásmódot. Már a a látvány legérdekesebb képei készült, városokat ábrázoló képein – mint például a kiállításon szereplõ Mezõgazdasági mandala címûn – is eljátszott a látvány kétértelmûségével: a nézõ nem mindig tudta, hogy valójában mit is lát: háztetõket vagy geometrikus formákat.

Éjjel-nappal Korzika 7.rész: \

Itt ez a kettõsség még inkább jelen van. Azt vizsgálja hogyan vetítõdik ki az értelmezés – egy fehér hattyú-forma melletti másik fehér pacát automatikusan hattyúként azonosítunk –, illetve mi az a minimális vizuális jel, ami még felismerhetõ alakzatként, mondjuk teveként értelmezhetõ.

Mi a véleményed?

Mûvei kiindulópontjaként fotókat, mégpedig gyakran manipulált felvételeket használ. Tehát a fotó sohasem mint a valóság dokumentációja érdekli, ez a tulajdonsága csak egy szükséges plusz, õt mindig az adott látvány vagy a kompozíció fogja meg. A fénykép persze csak kiindulópont, nem annak a festészet nyelvére történõ, szószerinti átültetésérõl van szó.

A festõ „továbbkölti” a képet. Általában klasszikus kompozíciókat alkalmaz – a függõleges-vízszintes helyett most a diagonálisra épít –, a színkezelése harmonikus, vonzó.

Budai Sándor

Nem véletlenül emlegeti a katalógusban Molnár Edit a vágyálmokat mind a felülnézet, mind a kép tartalma kapcsán. A képek felületét ismét csak a tõle már megszokott ”terepasztalszerûség” jellemzi.

a látvány legérdekesebb képei

A terepasztal azonban vízszintes, illetve ha képként felakasztjuk, függõleges. A festmények esetében viszont a látvány nézõpontja nem merõleges a képsíkra, kezelői látás nem mindig esik egybe a kép mint terepasztal és a kép mint látvány. Ezért különösen érdekes, ha a látvány legérdekesebb képei kettõ találkozik, illetve metszi egymást.

a látvány legérdekesebb képei

Játékos és tobzódó az anyagban, ugyanakkor kiszámított és precíz, sõt rafinált, mint egy barokk mûalkotás. Ilyen rafinált játékot folytat a léptékkel is: a Halászat címû képen például az ábrázolt emberek lényegesen kisebbek, mint azt várnánk.

Budapest legnagyobb játszótere: a Mátyás-hegyi-barlang

A laza, kissé vázlatos elõadásmód tulajdonképpen nagyon is precízen – bár idõlegesen – adja vissza a látványt. Néhány, látszólag lazán odavetett festékfolt a szemünkben egy szarvas képévé áll össze, de a következõ pillanatban már megintcsak festékfoltoknak véljük õket.

A festõ csak pillanatokra engedi, hogy ne szembesüljünk a ténnyel: ez az egész csak illúzió.