A látószerv funkciói. Hormonvizsgálatok levételi ideje
Szaglószerv organum olfactus Más emlősökhöz viszonyítva az ember gyenge szaglású élőlény. Ennek a látószerv funkciói csupán az orrnyálkahártya kicsiny része tartalmaz szagló érzéksejteket, amely területet regio olfactoria néven választjuk el az orrnyálkahártya többi részétől.
E terület a felső orrkagyló medialis domború felszínének nagyobb részét és a septum nasi vele szemben levő területét foglalja el, valamint a nyálkahártya e kettő közötti áthajlását az orrüreg tetején.
A szaglás receptorai a látószerv funkciói érzéksejtek, azaz olyan érzékhámsejtek, amelyek a központba vezető idegnyúlvánnyal rendelkeznek. A regio olfactoriát fedő nyálkahártya három szövettani rétegre tagolódik. A nyálkahártya legmélyebb rétegét egy kötőszövetes lemez lamina propria adja. A lamina propriát több magsoros hengerhám szaglóhám fedi, amit az orrüreg felől egy sejtmentes alvadt nyákréteg borít.
A szaglóhám nagy részét a támasztósejtek foglalják el. Ezek hengerded sejtek, amelyek magva a sejttest mélyén foglal helyet úgy, hogy a hám felületi harmada magmentes. A támasztósejtek között, több rétegben találhatók a szaglósejtek magtartalmú sejttestei. A sejtek bipolarisak, egy, a felület felé irányuló dendritikus és egy, a hámból a lamina propriába lépő velőtlen szaglóidegnyúlvánnyal bírnak.
Az utóbbiak csoportokba szedődve a szaglóideg ágait fila olfactoria képezik. A dendritikus nyúlványok a támasztósejtek között a felületre furakszanak, és ott egy-egy kis gömbszerű megvastagodással végződnek. Egy-egy gömb felületén 20—25 stereocilium van, melyek a hámot borító alvadt nyákrétegbe vannak mintegy beágyazva.
A nyákot a lamina propria Bowman-féle szaglómirigyei glandulae olfactoriae termelik és ürítik a hám felszínére. A támasztó és szagló hámsejtek mellett a hám basalis rétegében a támasztósejtek tartalékelemeinek tűnő alacsony basalis sejtek helyezkednek el. A tartaléksejtek a látószerv funkciói lipofukszin jellegű pigmentet termelnek, amely az egész hámba beolvadva, annak sárgásbarna színárnyalatot kölcsönöz.
Funkciós megjegyzések a szaglóhámsejtek működéséről. A szaglóhámsejtek szagló receptorok működése igen kevéssé a látószerv funkciói. Felteszik, hogy szagérzést olyan illóanyagok molekulái keltenek, melyek oldódnak a hámot borító nyákrétegben.
Az illóanyagok a nyákrétegben ún. A szaganyag—receptor interakció a stereociliumokban a metabotrop receptor mechanizmusokhoz hasonló másodlagos az erek problémáinak látása rendszereket aktivál.
Ez a depolarizációs hullám a szaglósejtek felszínén tovaterjed, és a szaglóidegnyúlványok azt közvetlenül a központi idegrendszer elsődleges szagló központjába, a bulbus olfactoriusba vezetik. Minthogy hasonló molekulakonfigurációjú, de vegyileg egyébként eltérő anyagok hasonló szagérzést keltenek, felteszik, hogy a nagyszámú közel 2 × szaglósejtek stereociliumai több csoportra oszlanak a tekintetben, hogy szemészeti engedély milyen konfigurációjú molekulák oldalkapcsolására alkalmasak.
Mindegyik csoport központi összeköttetései révén jellemző szagalapérzést képes kelteni. Az ember által is megkülönböztethető néhány ezer szagkombináció több tíz féle speciális konfigurációjú molekulaféleség által stimulálható receptortípus által keltett alapérzések kombinációjából adódik.
A: a szaglóhám áttekintő képe a nyilak mirigyek kivezetőcsöveit jelzik ; B: Corti-szerv; C: a szemgolyó rétegei: sclera; choroidea chromatophorákkal; retina, ezzel a kis nagyítással felismerhető rétegek kívülről befelé alulról felfelé ; stratum pigmenti, csapok és pálcikák rétege magmentesstratum granulosum externum, a látószerv funkciói plexiforme externum magmentesstratum granulosum interium, stratum plexiforme internum magmentesstratum ganglionare a vasa centr.
A fila olfactoria átfurakodva a lamina cribrosa lyukacsain, közvetlenül belépnek a lamina cribrosa fölött fekvő bulbus olfactoriusba.
A bulbus olfactoriusba lépő szaglórostok az ott elhelyezkedő ún. A bulbus olfactorius kb. Egy-egy glomerulusban több mint 20 szaglórost képez synapsist 20—25 mitralis és pamacsos sejt dendritjeivel.
A glomerulusokban lezajló a látószerv funkciói még tovább bonyolítja, hogy a synapticus komplexek alkotásához hozzájárul egy lokális gátló interneuron az ún. A szaglórostok által ingerületbe hozott mitralis és pamacsos sejtek ingerületi állapotát tovább modulálja a bulbus olfactarius másik gátló interneuron csoportja: a szemcsesejtek. A szemcsesejtek a központi idegrendszer egyes területeiről locus coeruleus, nucleus raphe dorsalis, nucleus olfactorius anterior eredő ún.
A bulbus olfactorius ingerületeit a mitralis és a a látószerv funkciói sejtek axonjai vezetik a központi idegrendszer felé. Ezek a rostok a tractus olfactoriusban futva részben a tractus állományának hátulsó—medialis részében elhelyezkedő nucleus olfactorius anteriorban, részben a telencephalon frontalis és temporalis lebenyeinek ún. Ilyen terület például az amygdala vagy az uncus egy részét elfoglaló, ún.
A nucleus olfactorius anteriorból eredő rostok a commissura anteriorban való kereszteződés után az ellenoldali bulbus olfactoriusban végződnek, ahol a szemcsesejtekkel képeznek synapticus kapcsolatokat. Az olfactorius kérgi területek pedig a szaglóingerületeket továbbítják a telencephalon és a diencephalon egyéb, a szaglóingerületek feldolgozásában szerepet játszó területei felé.
Ilyen terület rövidlátás mi ez a hypothalamus, az insularis kéreg vagy a hippocampus. A szagló érzékszerv fejlődése.
A szagló érzékszerv fejlődéséről az arc fejlődésével kapcsolatban már szóltunk. A szaglóhámsejtek az orrplacod származékai, amely — mint láttuk — a homloknyúlvány részei által körülnőve, a mélybe süllyed, és az elsődleges szaglózsák fenekére kerül. Az elsődleges szájpad felszívódása során ez a két szaglózsák a közös orr—száj üreg tetejére kerül.
A szaglósejtek idegnyúlványa később nő ki, és visszafele benő az agy bulbus olfactoriusába. Azízlelőbimbó elektromikroszkópos szerkezetének sémás rajza Ízlelőszerv Ízlelőszerven organum gustus a mikroszkópos méretű a látószerv funkciói caliculi gustatorii seu gemmae gustatoriae összességét értjük. Ízlelőbimbók a nyelv hátán, oldalán, kisebb számban a lágy szájpadban és a garat hátsó falában, valamint elvétve a gégebemenet környékén fordulnak elő. Az ízlelőbimbók szövettani szerkezete.
Legnagyobb számban találjuk őket a nyelvháton a papillae circumvallatae látás helyreállítása stroke után, a papillae foliatae vályúi falában, a papillae fungiformes oldalán, de előfordulnak a szemölcsök közötti hámban is.
Az ízlelőbimbók kétféle sejtből, a vaskosabb, dinnyeszelet alakú támasztósejtekből és a köztük elhelyezkedő karcsú érzéksejtekből épülnek fel.
Az érzéksejtek vékony pálcika alakú sejtek, közepükön a magnak megfelelő orsószerű tágulattal. Apicalis felszínükön számos mikroboholyszerű nyúlvány található. A támasztó és az érzéksejtek úgy illeszkednek egybe, hogy az ízlelőbimbóknak a szabad felszín felé eső részén egy kis üreget hagynak szabadon, amelybe a hám felszínéről egy finom tűszúrásnyi nyílás porus gustatorius vezet. Így az érzéksejtek apicalis felszíne és az abból kinyúló mikrobolyhok csupán a nyálban oldott anyagokkal kerülhetnek kapcsolatba.
Az érzéksejtek másodlagos érzősejtek, mert saját axon jellegű nyúlványuk nincsen, hanem a sejtek bázisán a n. Funkciós megjegyzések az ízlelőbimbók érzékhámsejtjeinek működéséről. Az érzékhámsejtek működése ma még sok tekintetben tisztázatlan. Nagy valószínűséggel ízérzést a nyálban oldódó bizonyos anyagok pl.
Na- K- Mg-ionok, enyhe savak, cukrok, aminosavak, stb. A látószerv funkciói különböző anyagok az ízlelőbimbók érzéksejtjeinek apicalis részéből kinyúló mikrobolyhok felszínén elhelyezkedő receptorokhoz kötődnek. Az ízanyag-receptor interakció a mikrobolyhokban részben ionotrop, részben metabotrop folyamatokat indít el, melyek megváltoztatják bizonyos sejtfelszíni ioncsatornák ionáteresztő képességét.
A depolarizáció hatására a sejt basalis részében elhelyezkedő vesiculákból a synapticus transzmisszióhoz hasonló módon neurotranszmitterek szabadulnak fel, melyek ingerületbe hozzák az érzéksejtek alapi részét körbevevő idegvégződéseket.
- Emberi szem elölnézete Az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium EMBL heidelbergi tudósai bizonyítékokat találtak arra, hogyan fejlődött ki a gerincesek — és így az emberek — szeme.
- Demodikózis és látás
- A cseppek nem segítenek a látás javításában
- Július
- Emberi szem – Wikipédia
Az ízlelés központi készüléke. Az ízlelőbimbókban keletkezett idegimpulzusokat a nyelv elülső kétharmadából a chorda tympani, a nyelv hátsó harmadából a n. A nucleus tractus solitarii ezeket az ingerületeket látásromláshoz vezető betegségek thalamus nucleus ventralis posteromedialis magvához, illetve a pedunculus cerebellaris superior mentén elhelyezkedő nucleus parabrachialishoz továbbítja.
Ezekből a magokból aztán az ingerületek tovább vezetődnek a hypothalamus és a frontalis és a parietalis agykéreg különböző területeihez, ahol további, eddig ismeretlen, komplex ingerületfeldolgozási mechanizmusok eredményeként különböző ízérzetek alakulnak ki. Az ízlelőszerv fejlődése. Az ízlelő érzékszerv a nyelv hámjával együtt fejlődik ki, tehát részben ectodermalis, részben endodermalis eredetű.
Felteszik azonban, hogy az egyensúlyozó és a hallószerv neuroepitheliumához hasonlóan az ízlelőbimbók érzéksejtjei is placodalis eredetűek. Epibranchialis placodnak nevezik a placod ama részét, amely a külső kopoltyúbarázdák dorsalis végeibe kerül be.
Elképzelhető, hogy az ily módon a mélybe süllyedt hámsejtcsoportok kerülnek a későbbi ízlelőbimbók helyére a nyelv és a garat hámjában, s végül ezekből alakulnak ki az ízlelőbimbók érzéksejtjei. Látószerv A látószerv organum visus három fő részből tevődik össze: 1. Szemgolyó A szemgolyó oculus, bulbus oculi a szorosan vett látószerv. Lényegében mintegy 24 mm átmérőjű, gömb alakú test, felülről lefelé kismértékben kb.
Előretekintő felszínén kisebb görbületi sugarú gömbszelvényként felszínéből kissé előreugrik az átlátszó szaruhártya, melynek szélét a szemgolyó felszínén ezért sekély barázda sulcus sclerae veszi körül. A szemgolyón való tájékozódás céljaira a földgömbhöz hasonló beosztást alkalmazunk.
A szemgolyó elülső, legkiemelkedőbb a látószerv funkciói a polus anterior, a hátsó a polus posterior. Az e kettőt összekötő egyenes az axis bulbi externus, míg ugyanezen egyenesnek a szem burkai a látószerv funkciói felszínének pólusait összekötő darabját axis bulbi internus névvel jelölik. E tengelytől a vízszintes síkban előrefelé haladva medial felé eltér az axis opticus vagy helyesebben a linea visus, amely a redukált szem csomópontját lásd az élettan megfelelő fejezeteit a retina fovea centralisával köti össze.
Bejegyzés navigáció
A szem külső tengelyére merőleges equatorialis sík a szemet elülső és hátulsó féltekére osztja, és a szemgolyó külső felszínén az equatorban metszi.
A szemgolyó pólusai között számtalan elülről hátrafelé haladó délkör vonható, közülük azonban a tengelyen képzeletben átfektetett függőleges és vízszintes síknak megfelelően két fő meridiantemelünk ki.
E három fő sík az equator és a két fő meridian sík a szemgolyót és egyben felületét is nyolc octansra osztja szét, amelyek helyzetét három jelzővel tudjuk meghatározni pl. Ez a beosztás természetesen csak durva anatómiai tájékozódásra alkalmas; szemészeti műtétek, idegentest helyének meghatározása ennél lényegesen finomabb mértani beosztás alkalmazását igénylik.
A szemgolyót három burok tunicae bulbi és az ezeket agy- és látáskezelés ún. A szem magvának alkotói: a szemcsarnokok camera bulbia lencse lens és az üvegtest corpus vitreum.
A szem külső rostos burka A szem külső rostos burka tunica a látószerv funkciói bulbi erős, nagyobbára kollagénrostokból felépített, gömbhéj alakú burok, amelyet a szemgolyó magvának nyomása tart feszesen.
Nagyobb hátsó, ínszerűen fehér része az ínhártya a látószerv funkciói elülső nyílásába óraüvegszerűen illeszkedik az átlátszó szaruhártya cornea. Ínhártya sclera. A szem hátsó pólusától 3 mm-re medial felé a n.
E terület körül az ínhártya a szemideg külső burkával erősen összeszövődött.
Ezért a n. Előrébb, különösen a szemizmok tapadásának megfelelően, ismét vastagabb 0,6 mm. Az ínhártyát a n. Az equator tájékán a szem négy nagy gyűjtőere venae vorticosae ferdén fúrja át az ínhártyát, végül a szemizmok tapadása tájékán az izmokból belépő elülső sugárerek aa. A sclera elülső mm széles övezetében a corneascleralis határ körül venás fonat venae episclerales található. A corneoscleralis határ képződményeit a szaruhártya leírása után ismertetjük. A kötőszöveti lemezek szabálytalan elrendeződést mutatnak, egymással minduntalan összeszövődnek.
Szaruhártya cornea.
Aszaruhártya folyamatosan megy át az a látószerv funkciói. Átlátszósága a látószerv funkciói azonban — amelyet alapállományának minősége okoz — a cornea szabad szemmel teljesen különálló lemeznek tűnik.
A látószerv változása
Óraüvegszerű, kisebb görbületi sugara és a görbület központjának előrébb való helyzete folytán a szemgolyóból elődomborodó 13 mm átmérőjű gömbhéjszelvény, amely hasonlóan illeszkedik be a sclera nyílásába, mint az óraüveg az óra keretének körbefutó hornyába.
A sclera nyílása és egyben a cornea széle limbus corneae ferdén metszett oly módon, hogy a külső felületen az előbbi széle jóval túlér a cornea szélén, ennek következtében kívülről nézve a cornea haránt irányban csak 12 mm és függőlegesen csupán 11 mm átmérőjű.
A szaruhártya közepén a látószerv funkciói vékonyabb 0,8—0,9 mmszéli részein valamivel vastagabb 1,1 mm. Elülről hátrafelé haladva a cornea a következő szöveti rétegekre tagolódik: 1.
A cornea elülső felszínét többrétegű, de vékony csupán sejtrétegből álló, el nem szarusodó laphám epithelium anterius corneae borítja, amelynek sejtjei közé számos szabad érzőidegvégződés hatol be.
A szaruhártya erősebb ingerlése fájdalmat és könnyezést, gyenge ingerlése a pislogással a látószerv funkciói szaruhártyareflexet vált ki. A cornea elülső hámfelszínének állandóan nedvesnek kell maradnia. Ezt szolgálja a felső szemhéj néhány másodpercenként bekövetkező lehunyása pislogásamelynek során a szemhéj felújítja a szem elülső felszínén levő folyadékfilmet könny.
A hám papillákat nélkülöző alapján terül el a szaruhártya második rétege lamina limitans anterior, Bowman-féle hártyaegy elég vastag szerkezet nélküli hártya, amely fénymikroszkóppal is jól látható.
Szerepe rendkívül lényeges, megvédi a substantia propriát idegen anyagok behatolásától. Szabályosan alternáló rendben, kötőszöveti rostlemezekből és a lemezek között laposan elterülő, kötőszöveti sejtek keratocyták rétegeiből áll.
A látszerész és optometrista hivatás alapjai - I/3/1. Oldható kötések - MeRSZ
Egy-egy rostlemezen belül a lemezeket felépítő kollagén rostok egymással párhuzamosan rendezettek. Ugyanakkor a rostok lefutási iránya lemezről lemezre változik úgy, hogy két szomszédos kötőszöveti lemezben a rostok lefutási iránya egymásra mindig merőleges. A substantia propria corneae teljes vastagságát — rostlemez — a közöttük elhelyezkedő keratocytákkal — adja. A cornea átlátszóságát a rostok közeit és a sejtek körüli tereket is kitöltő kötőszöveti alapállomány biztosítja, ami hialuronsav-szulfátban igen gazdag.
Navigációs menü
A cornea vérereket egyáltalán nem tartalmaz. Erek megjelenése a substantia propria corneaeben — ilyenre csak patológiás körülmények között kerül sor — a cornea átlátszóságának az elvesztését eredményezi. A cornea táplálását a sclera elülső szélében található capillarishurkok és a csarnokvíz biztosítja. A negyedik réteg ismét szerkezet nélkülinek tűnő, az elülsőnél vékonyabb hártya lamina limitans posterior, Descemet-féle hártya.
Érdekessége, hogy a Bowman-féle hártyával a látószerv funkciói rugalmas rostfestőkkel erősen megfestődik. Szerepe hasonló, mint az elülső hártyáé, de itt elsősorban a csarnokvíz behatolását hivatott megakadályozni. A cornea ötödik rétege egyetlen laphámréteg endothelium camerae anteriorisamely a folyadékkal telt elülső szemcsarnokot határolja elülről. A corneoscleralis határ.
Ahogy az előzőekben láttuk, a cornea és a sclera szöveti szerkezete lényegesen eltér egymástól. Ennek megfelelően a corneát felépítő szöveti rétegek csupán a a látószerv funkciói határig követhetők. A corneoscleralis határnál a lamina limitans anterior, a lamina limitans posterior és az endothelium camerae anterioris megszűnik, a cornea külső felszínét borító többrétegű a látószerv funkciói nem szarusodó laphám pedig átmegy a corneoscleralis határhoz kívülről letapadó kötőhártya conjunctiva hámborításába.
A substantia propria corneae és a sclera állományának találkozásánál a cornea kötőszövetes rostlemezei átmennek a sclera rostkötegeibe. Ugyanakkor, a sclera capillarisai a cornea szélénél hurokszerűen visszafordulnak, és nem lépnek be a cornea állományába.
A substantia propria corneae széle körül, de már az ínhártya szövetében, annak belső felszínéhez közel gyakran elágazódó, a látószerv funkciói ismét emberi látási képességek körkörös lefutású lapos csatornát találunk, ez a Schlemm-féle csatorna sinus venosus scleraeamely számos endothellel bélelt csatornácskán keresztül venae aquosae a szemgolyó külső oldalán elhelyezkedő episcleralis fonat venáival közlekedik.
A csatornától befelé a cornea—sclera átmenet nem tömött szövetből áll, hanem laza szövésű gerendák hálózatából spongiosa scleraemelynek hézagai endothellel borítottak, és az elülső szemcsarnokkal camera bulbi anterior közlekednek. Erről a területről erednek hátrafelé a musculus ciliaris meridionalis rostjai, és ugyancsak itt van a látószerv funkciói felfüggesztve a szivárványhártya iris külső széle.
- Műtét lézeres látás helyreállítása
- Gyermek szemvizsgálat Budapesten - dr. Szentkirályi Béla szemész főorvos
- Csepp a látáshoz asztigmatizmussal
- Sérv a szem alatt és annak kezelése A szemgolyónak három héja van: a külső, az érrendszer és a retina.
Középső burok vagy érhártya Középső burok vagy érhártya tunica vasculosa bulbi dús érfonatai révén az érhártya a szem belső nedvkeringését és a fényérzékeny ideghártya rendkívül gyors anyagcseréjű külső rétegeinek oxigénellátását és a látószerv funkciói biztosítja.
Egyben a szövetében helyet foglaló pigmentsejtek révén hozzájárul a pupilla kikerülésével bejutó fény kirekesztéséhez. Részei hátulról előrefelé: 1.
