Rövidlátással kapcsolatos témák, Rövidlátás

Nyitólap » Rendelési idők » A Szem betegségei » A kóros rövidlátás talaján kialakult súlyos látásromlás A kóros rövidlátás talaján kialakult súlyos látásromlás A kóros rövidlátás patológiás myopia talaján kialakult súlyos látásromlás az esetek döntő többségében a fiatalabb korosztályt érintő szemészeti betegség.

A 6 dioptriánál kisebb fokú rövidlátás gyakori optikai eltérés. Ha a rövidlátás foka meghaladja a 6 dioptriát, akkor nagyfokú rövidlátásról beszélünk. Egyes Távol-Keleti országokban ennek elfordulása jóval nagyobb.

Rövidlátás

Ilyen esetekben a szem tengelyhossza nagyobb a normál szemekhez képest. Minél nagyobb a rövidlátás foka, ez a tengelyhossz megnyúlás annál kifejezettebb.

A szem fénytörési hibái alapvetően 3 csoportba sorolhatók. Rövidlátás, távollátás és asztigmia.

Az esetek többségében a rövidlátás foka stabilizálódik ekkor az optikai hiba még szemüveggel jól korrigálhatóde egyes helyzetekben a tengelyhossz növekedése nem áll meg a fiatal felnőttkorban, hanem tovább fokozódik. Ezt a helyzetet progresszív myopiának nevezzük egyre nagyobb dioptriájú szemüveg szükséges.

A rövidlátás és az arcok felismerése

A tengelyhossz növekedésével nemcsak a myopia foka nő, hanem a szemfenéken előforduló kóros folyamatok megjelenési esélye is fokozódik. Ilyenkor a szemüveg már nem segít. A szemfenéki kóros folyamatok megjelenésének oka erősen leegyszerűsítve a szem hátsó rövidlátással kapcsolatos témák feszülése és a szövetek elvékonyodása.

A legtöbb kezelést mi végeztük Magyarországon: A látott kép csak akkor lesz éles, ha a fénysugarak a látóhártyán egyesülnek. Fénytörési hibák esetén azonban helyzet megváltozik, így a látott kép életlené válik. Rövidlátás Rövidlátás esetén a szembe érkező fénysugarak nem a látóhártyán, hanem a látóhártya előtt alkotnak fókuszpontot, így a keletkező kép életlenné válik. Ennek jellemzően két fő oka lehet: az egyik, hogy a szaruhártya a kelleténél domborúbb, a másik, hogy a szemtengely az ideálisnál hosszabbra nyúlik.

A szövetek elvékonyodása következtében a szem hátsó pólusán kiboltosulás keletkezhet, mely magába foglalja az itt elhelyezkedő sárgafoltot, mint az éleslátás központi helyét is. Ez a kiboltosulás nem mindig alakul ki, de a feszülés miatti keringészavar mindig fennáll, ami a szövetek sorvadásához vezet.

Ha a sorvadás eléri az éleslátás helyét, akkor annak kiterjedésétől függően a látásélesség már érdemben romlik. Ha a nagyfokú feszülés nyomán nagyobb, az ideghártya minden rétegét érintő szakadások keletkeznek, az a retina leválásával és műtéti beavatkozás nélkül maradandó jelentős látásromlással, gyakorta az érintett szem teljes vakságával jár.

Egyes esetekben az ideghártya egyes rétegeiben nemcsak nagy, hanem mikro-szakadások is létrejöhetnek.

Ebben az esetben a sárgafolt területébe új, oda nem való erek nőnek, melyek kezelés nélkül általában gyorsan rövidlátással kapcsolatos témák visszavonhatatlanul erőteljesen rontják az éleslátást. Az ilyen esetek kezdeti fázisaiban a színek érzékelése csökken, a látott kép erősen torzulhat, a kép egyes részletei kieshetnek. Előrehaladott esetekben az éleslátás területe hegesedik, a beteg nem ismer fel arcokat, nem tud olvasni, nem tud TV-t nézni.

Mit kell tudni a rövidlátásról?

Bizonytalanná válik a mindennapi közlekedés. Az időben elkezdett kezeléssel a folyamat az esetek jelentős részében megállítható, az új — egyelőre kutatási fázisban levő gyógyszerrel — a korai fázisban elkezdett kezelések esetén akár a jó látás is visszaadható.

Mindezek miatt az önvizsgálat, a panaszok jelentkezése esetén mielőbbi szakorvosi vizsgálat illetve a rendszeres fájdalommentes szűrővizsgálat fontossága minden betegség, így a rövidlátás esetén is kiemelkedő fontosságú.