Rövidlátás a döntések meghozatalakor az
A jövő tudatos alakítása tervek kidolgozásával és azok végrehajtásával történhet. A tervezés tehát a jövőbe irányuló tevékeny-ség, amely azonban nem nélkülözheti a múlt ismeretét és a cselekvést befolyásoló, korlátozó aktuális feltételek feltárását sem.
Agrár-gazdaságtan 8., Vállalati tervezés és fejlesztés
Versenykörnyezetben emellett a piaci szereplők várható ak-cióival, lépéseivel is számolni kell, ami stratégiai megközelítést igényel. A szűkebb értelemben vett tervezés helyett tehát ma már egyre inkább stratégiáról, stratégiai tervezésről, sőt straté-giai menedzsmentről kell beszélni. A jövőben bekövetkező események bizonyos része tudatos beavatkozás nélkül nem az em-berek szándékával egybeesően, céljaiknak megfelelően alakulna. A "természetestől" eltérő álla-potok elképzelése, sajátos célok kitűzése, azok elérése aktív, racionális cselekvést igényel, amely az emberi élet minden területén megnyilvánul.
A jövőben rövidlátás a döntések meghozatalakor az események, a kitűzhető célok és az azokhoz vezető utak kimeríthe-tetlen sokféleségéből következik, hogy a tervezés mindig több lehetőség közötti választás, te-hát döntés.
Mégpedig sajátos döntés, hiszen nem minden döntés minősíthető tervezésnek. Sajátos jellegét a következő tulajdonságok szabják meg: a tervezés jól elhatárolhatóan megelőzi a cselekvést, a tervezési problémák nem bonthatók szét egymástól független ré-szekre, a tervezés egységes döntési folyamatként, a döntések sorozataként fogható fel.
A döntések más csoportjától jól megkülönböztethetően, a tervezés során kitűzött célok, a kívánt eredmények bekövetkezése megfelelő cselekvés hiányában nem várható.
Visszajelzés
A tervezés jövőbe irányuló jellegéből adódóan az eredmények bekövetkezését nemcsak a megszabott cselekvések, hanem a különböző valószínűséggel várható események is befolyá-solják, segítik vagy gátolják, ezért számolni kell azzal, hogy a kívánt eredmény vagy cél nem mindig érhető el, gyakran csak megközelíthető. Összegezve: a tervezés olyan tevékenység, amely a kívánt jövőbeli állapot eléréséhez szük-séges cselekvést megelőző döntések együttesét tartalmazza.
A terv szerinti cselekvésre azért van szükség, mert e nélkül a kívánt jövőbeli állapot valószínűleg nem következik be. Megfelelő cselekvés esetén a legnagyobb a kedvező állapot bekövetkezésnek valószínűsége. A tervezési munka "terméke" a terv, amely a tervezés céljának megfelelő, meghatározott tevékenységeket, tevékenységi irányokat és azok megvalósítási módozatait rögzíti.
A vállalati pénzügyek alapjai
A terv tehát mindig a jövőre vonatkozik, tevékenységekkel kapcsolatos és tartalmazza a személyi hozzá-rendelés, illetve a részvétel elemeit. A tervnek az a vonása, hogy rögzíti a szükséges tevékeny-ségeket, nem feltétlenül jelent teljes írásbeliséget. A tervek egyes típusainál azonban az írásbeliség alapvető fontosságú. A tervezés általános célkitűzéseit a következőképpen lehet összegezni: a terv a működést és a fejlesztést elhatározó döntések alapja, a működés az irányítás és a végrehajtás programja, és az ellenőrzés dokumentuma.
Mivel a vállalati irányítás alapja minden tekintetben a vállalati terv, ezért 1 5 látomás hány dioptriát tervezést a leg-fontosabb vezetési funkciónak lehet tekinteni. Egységes felfogás nem alakult ki, bár a tervezés elmé-leti alapjai nagyrészt tisztázódtak. Az eltérő nézetek főként a tervezés adta lehetőségek külön-böző megítéléséből, bizonyos módszerek bevezetésével járó következményekből és nem utol-só--sor-ban az elméleti megalapozottság különbözőségeiből erednek.
Account Options
Az alapvető tervezési szemlé-letek, "filozófiák" a következőkben foglalhatók össze: A kielégítő tervezés vagy az elfogadható szintre történő tervezés nagyjából azonosítható az úgynevezett hagyományos tervezés fogalmával. Jellemzője ennek a szemléletnek az elég jóra, de nem a lehető legjobbra való törekvés. Létjogosultságát főként az indokolja, hogy a kívánatos cél, illetve az ahhoz vezető legjobb út egzakt meghatározása a tudomány és a tech-nika adott fejlettségi fokán nem mindig lehetséges, sőt elvileg sohasem képzelhető el.
Meg kell elégedni tehát a gazdálkodás olyan változtatásával, amelyek bizonyosan jobb eredménnyel jár-nak a jelenlegi, illetve az eddigi helyzetnél. Erősítheti ezt a szemléletmódot az egyre nagyobb egységek és a bonyolultabb rendszerek elterjedése, valamint a hosszabb időtávokra történő tervezés.
A mindennapi életben gyakran tapasztalható tervezési hiányosságok egyik okát idézheti elő ez a felfogás, ha együtt jár a vállalatvezetők megelégedettségével, kényelmességével. Előfor-dul például, hogy csak szerény mértékű erőforrás- vagy termelésnövekedést terveznek, minimalizálják az eddigi gyakorlattól való eltérést, nem képezhetnek több változatot mert csaknem valamennyi változat kielégítőtartózkodnak a szervezeti rendszer jelentősebb átalakításától stb.
Gyakran csak a múltbeli hiányosságok negatív hatásait igyekeznek kiküszöbölni. Verseny-környezetben ez egyet jelent a fokozatos lemaradással. Az optimalizáló tervezési szemlélet az operációkutatási módszerek rövidlátás a döntések meghozatalakor az alakult ki.
Tartalom ajánló
Itt a lehető legjobb megoldások elérése a cél, tehát optimalizálják a rendszer elérendő rövidlátás a döntések meghozatalakor az. Alkalmazásának elsődleges feltétele a vállalati tervcélok, illetve a tervezésnél fel-használt modellek mennyiségi kvantitatív megfogalmazása. Ennek megfelelően a tervezés eredményessége attól függ, hogy sikerül-e a célokat számszerűsíteni, illetve milyen pontosan valósághűen jeleníti meg a rendszert a modell.
A rendszermodell meglelő kialakítása tervezés csak alapos megismerési folyamat révén lehet eredményes.
Ebben rejlik az optimalizáló tervezés nagy előnye, a tervezési folyamat révén a modellezett rendszer jobb megértése. A gazdasági rendszerek matematikai modellekkel történő megfogalmazása azonban sok ne-hézséggel jár, ezért inkább az egyszerűbben kifejezhető számszerűsíthető vállalati problé-mákra és nem a vállalat egészére készülnek ilyen tervek. Gyakori hiba, hogy sok esetben a nem számszerűsíthető célokat és körülményeket figyelmen kívül hagyják.
Az optimalizáló tervezés alkalmazási körét az is szűkíti, hogy a szervezeti rendszer "optimalizálása" nehéz, modelljei nem mindig tökéletesek.
Az adaptív tervezési szemlélet a rendszerelmélet összefoglaló tervezési felfogása.
Szemtorna - a rövídlátás tényleges javítása látástréninggel
Még nem alakult ki átfogó elmélete, rendszerezett módszertana, alkalmazása is inkább szándék és törekvés a rugalmas alkalmazkodásra. Az adaptáció a gazdasági szervezet válaszadó képessége alkalmazkodóképessége olyan külső és belső zavaró hatásokra, amelyek ténylegesen vagy potenciálisan csökkentik a rendszer működésének hatékonyságát.
Passzív rövidlátás a döntések meghozatalakor az akkor lehet beszélni, ha a rendszer úgy változtatják meg, hogy az új környezetben hatékonyan tudjon működni. Az aktív adaptáció ezzel szemben olyan cselekvés, amelynek a hatására a környezet is megváltozik. A rendszerelméleti koncepcióban a tervezés, illetve a terv úgy fogható fel, mint a rendszer megváltozásának hordozója. Tervezés nélkül tehát a rendszer nem változhat meg és nem al-kalmazkodhat a környezethez.
Hanganyagok
Az optimalizáló tervezők általában adottnak tekintik a rendszert és azt keresik, hogy az milyen módon képes a megváltozott rövidlátás a döntések meghozatalakor az mellett optimálisan mű-ködni.
Az adaptív tervező azonban a rendszeren igyekszik változtatni, mégpedig úgy, hogy a hatékonyabb működés "önmagából adódóvá" váljon. Rövidlátás a döntések meghozatalakor az adaptív tervezési szemlélettel a tervezésnek egy fontos új tulajdonsága is előtérbe kerül. A hatékony tervezés kulcsfontosságú eleme a rendszer a vállalat alkotóképességének, meg-újuló-képességének biztosítása. Ugyanis az alkotóképesség, a feladatok és a célok új, hatéko-nyabb megoldásának felismerése, a rendszer fejlesztésének indítványozása és megvalósítása a környezet változásaira való adaptív válasz feltétele.
Az alkotóképesség több tényező együttes kölcsönhatásának eredményeképpen alakulhat ki, függ a szervezet környezetétől, az egyének képességeitől, az egyének és a szervezet közötti kapcsolatoktól stb. Éppen ezért az adaptív tervezési szemlélet fontosnak tartja az ösztönző rendszer megfelelő kialakítását, és a szervezet tulajdonságainak jobb megismerését. Az adaptív tervezésből adódó egyik fő következtetés az, hogy a tervezés haszna nem első-sorban, illetve nem csak maga a terv, hanem a tervkészítés folyamata, tehát az alkalmazko-dási képesség kialakítása.
Ebből kifolyólag a tervezés csak akkor lehet hatékony, ha azt az érintett szervezet vezetői minden szinten végzik. Megállapítható az is, hogy az adaptáció nem "visszatekintő szemléletet" sugall, tehát nem a múltbeli döntések negatív következményeinek kiigazítására törekszik, hanem az ilyen negatív konzekvenciák bekövetkezésének lehetőségét csökkenti.
Ezért kiemelt jelentőségű a tervezési munka során a jövő, a kockázat és a bizonytalanság tényezőinek megfelelő figyelembevétele. A kielégítő, az optimalizáló és az adaptív tervezési szemléletek tisztán, önmagukban ritkán jelennek meg.
Talán egyedül a túlnyomórészt kielégítő tervezés alkalmazása fordul elő.
Betekintés: A stratégiai döntésről
A felsorolt alapvető tervezési szemléletek az adott közgazdasági környezettől függetlenül is érvényesülhetnek, azonban a piacgazdasági feltételek megteremtése, az élesedő verseny kény-szerítően hat a korszerűbb és hatékonyabb adaptív szemlélet elfogadására. Emellett a ver-seny-környezetben az eddigi összefüggéseken túlmenően a versenytársakhoz való aktív vagy passzív alkalmazkodás kérdése is felvetődik, ami a stratégiai szemlélet megismerését is szük-ségessé teszi.
A közgazdaságtanban a játékelmélet kidolgozásával párhuzamosan terjedt el és a piaci viszonyok közötti a vállalkozói magatartás meghatározó elemévé vált.
