Milyen látásmóddal vakulhat meg
Mitológiai lények[ szerkesztés ] Isten mindent látó szeme A görög mitológiában a Graiák hármasikrek voltak, akik összesen csak egy szemmel és egy pár foggal rendelkeztek, és egymás között cserélgették ezeket.
Tartalomjegyzék
Perszeusz ellopta a szemüket, és ezzel kényszerítette őket arra, hogy megmutassák az utat. Náluk közismertebbek az egyszemű küklópszok. Polüphémoszt Odüsszeusz vakította meg, és ehhez elég volt az egyetlen szemét kiszúrnia. A küklópsz elnevezés a kerek szemre utal. A vázákon azonban úgy látszik, mintha nekik is két szemük lenne, mert az embereket és más emberszerű lényeket profilból ábrázolták, de a szemet szemből.
Más festmények és a szobrok az orrhegyre milyen látásmóddal vakulhat meg az egyetlen szemet, vagy a homlokon egyetlen nyitott, és szemmagasságban két zárt, vak szemet mutatnak. Az Odüsszeia történetében az egyetlen szem kiszúrása megvakította Polüphémoszt.
A küklópszokról szóló történetek eredetéről különféle elméletek szólnak. Ezeket a történeteket elefántcsontvázak ihlették, ahol a koponyán az ormánynyílást szemnyílásnak vélték.
Egy másik lehetőség a mofetták eredetének megmagyarázása. Az Odüsszeia megvakítási jelenetében a szemgolyó kifolyását kísérő hangok a mofetták hangjához hasonlíthatók. A kelta Odinmás néven Lugh főistent a rómaiak Mercuriussal azonosították.
Hollók és farkasok követték. Feladata a halottak túlvilági ítélőszék elé való elkísérése volt. Fél szemét a titkos tudás megszerzéséért áldozta fel. A kelta Thidreksaga szerint Hagen a Waltherral vívott párbajban milyen látásmóddal vakulhat meg el szemét.
Töltsd meg szarudat olajjal, s gyere, hadd küldjelek a betlehemi Izájhoz, mert annak a fiai közül szemeltem ki magamnak királyt. Én nem aszerint ítélek, amire az ember néz: az ember ugyanis azt nézi, ami látszik, az Úr azonban a szívet tekinti. Vörös volt, szépszemű és csinos külsejű. Azt mondta ekkor az Úr: ,Kelj fel, kend fel, mert ő az!
A Walthariusban — más sérüléseket is szerzett: ellenfele felhasította ajkát, és hat fogát is kiütötte. A Nibelung-dalban Hagen fekete hajú, dús szemöldökű, és fél szeme feketén villog.
A félszeműség mindezekben a történetekben félelmetesnek és fenyegetőnek hat. A kereszténységben Isten mindent látó szemét páratlanul szokták ábrázolni egy háromszögben, ami a Szentháromságra utal.
Az egyiptomi Hórusz-szem szintén pozitív jelentésű, mindentudást, bölcsességet, sérthetetlenséget és örök termékenységet jelképez. Mesék, szólások, közmondások[ milyen látásmóddal vakulhat meg ] Egy lengyel mesében a Szükség egy vén boszorkány, akinek egy szeme van, mint a küklopszoknak, és megvakítják, de végül ő taszítja szükségbe megvakítóját, aki elveszti a fél kezét, ezért nem tudja folytatni kovácsmesterségét.
Ez a mese azt magyarázza, hogy miért ér a szükség utol egyes embereket, míg másokat nem, függetlenül attól, hogy milyen szorgalmasan dolgoznak. A római Justitia istennőt hasonló megokolásból, de pozitív értelemben ábrázolják bekötött szemmel, elfogulatlansága miatt.
Navigációs menü
A Vörös tehénben milyen látásmóddal vakulhat meg az Egyszemű, kétszemű, háromszemű Grimm-mesében az egyszemű és a háromszemű nővér a normál látásmódtól és a helyes ítéletalkotástól való eltérést jelenti, ami az irigység forrása és ebből eredő gonoszságuk ábrázolása.
A Vakok között félszemű a király közmondás azt jelenti, hogy rosszak között a kevésbé rossz vagy a közepes minőség jobb híján a legjobb. Az irodalomban[ szerkesztés ] A Bibliában a szem az öröm és a vágyak székhelye. A fél szem elvesztése, vagy bármely bűnre vivő testrész elvesztése erkölcsi értelemben a kisebbik rossznak számít a kárhozattal szemben.
Lásd MátéMárk Ez a provokatív követelmény a szexuális begerjedés ellen figyelmeztet. Órigenész ennél sokkal célzottabban járt el, amikor megszabadult férfiasságától. Jacques de Vitry egy írása szintén a Bibliára utal, amikor egy nemes megkíván egy apácát a szép szemei miatt, és az apáca mindkét kiszúrt szemét elküldte neki.
Sigmund Freud a szem elvesztésétől, a megvakulástól való félelmet E.
Hoffmann egy műve A homokember alapján rejtett kasztrációs félelemként magyarázza. Marco Polo utazásaiban szerepel egy mesterember, aki egyszer nézett vággyal idegen nőre, és ezért kivájta a fél szemét.
Az epidauroszi Aszklépiosz-szentélybeli csodás gyógyításai között számon tartják az athéni Ambrószia történetét, akinek megvoltak gyenge látás és lapos láb szemgolyói, de fél szemére vak volt.
Felkereste a szentélyt, de először még gúnyolódott az ott olvasott történeteken.
Miközben aludt, Aszklépiosz felnyitotta a vak szemet, és gyógyító folyadékot öntött bele. Reggelre mindkét szemére látott. Örömében ezüstdisznót ajándékozott a szentélynek. Az efféle történetek népszerűek voltakaz ókori görög világban, és a csodák mellett a szentély látogatóit is további bőkezű ajándékozásra sarkallta.
Hogyan jönnek létre a hályogok? (biologika, ujmedicina, gnm)
Otfried Preussler Krabat a fekete malomban című művében a gonosz mester az ördöggel kötött szövetségét pecsételte meg fél szeméről való lemondással. A félszeműség ettől kezdve a mester attributumává válik.
Az orvosi ellátás javulása és a védőintézkedések hatására a szem elvesztése ritkábbá vált, ezért az irodalomban is kevesebbszer jelennek meg félszeműek. Főként rajzfilmeken, képregényekben fordul elő.
Vincent van Gogh – Wikipédia
A rajzfilmekben Mr. Beannek gyakran van dolga egy félszemű macskával. Ismert a fél szemét kendővel eltakaró kalózkapitány kliséje. Megjelenik az Asterix könyvekben is, de egy jelenetben kiderül, hogy a kendő egy jól látó, de a sötéthez alkalmazkodott szemet takar.
