Melyik gén felelős a látásért
Génterápiával gyógyítottak színvakságot majmoknál A legtöbb emlős - így pl.
A madarak, halak és rovarok ennél sokkal ügyesebbek: a csirkéknek pl. Az emberi szemben a kék fényt nagy hatékonysággal elnyelő fotopszin a nm-es rövidhullámú fényre, a zöld fényt nagy hatékonysággal elnyelő az nm-es középhullámra a legérzékenyebb, míg a vörös fényre kifejezetten érzékeny fotopszin az nm-es hosszú hullámokat nyeli el leginkább.
Mint Kerry Grens írja látás patológia vakság The Scientist című tudományos-ismeretterjesztő lapban, a színlátás kialakulása során egymást követték a meglepő genetikai események, ráadásul a különös véletlenek nagy részét mára a tudománynak sikerült feltárnia.
A színlátás zavarai
Az világos volt számukra, nyilatkozta Nathans a The Scientistnek, hogy nem a receptorfehérjéket érdemes tanulmányozni, mert azokkal nehéz dolgozni és igen melyik gén felelős a látásért van belőlük, ezért egyenesen azok génjeihez fordultak.
Akkoriban még igen kevés emberi gént klónoztak, fejletlen volt a rekombináns DNS-technika, ezért négy évbe tellett, mire meghatározták a szarvasmarha-rodopszin aminosavsorrendjét, a következő évben szekvenálták a humán rodopszingént, majd eltartott még több évig, de — Nathans saját DNS-ét használva — végül sikerült a fotopszinokat is klónozni.
Az eredményből arra következtettek a kutatók, hogy az evolúció során az X kromoszóma egyetlen eredeti opszin-génje egy egyszerű duplikáció révén megkettőződött, majd a másolatban keletkező mutációk következtében módosult az új fotoreceptor-fehérje abszorpciós spektruma, és az addig két típusú fotopigmenttel rendelkező, bikromát melyik gén felelős a látásért valamikor 30 millió évvel ezelőtt eljutott a trikromát látásig.
Diagnózis[ szerkesztés ] Az Ishihara színteszt működésének bemutatása fekete és ferér színekkel Példa kép az Ishihara színtesztből. A "74"-es szám normál színlátással jól látható. A színtévesztők vagy az anomáliás trikromátok "21"-et láthatnak, és az akromatopsziások nem láthatnak számot. A piros-zöld színlátási zavarokat legtöbbször az Ishihara színteszttel babos könyv vizsgálják. A pszeudo-izokromatikus színhiányos látás diagnosztizálására szolgáló módszert Dr.
Mint később kiderült, egyáltalán nem ilyen egyszerű a történt. Szövevényes kaland Egy harmadik fotopszin hozzáadása nem 50 százalékkal növeli a színlátás képességét, hanem megszázszorozza. Mint ma is a legtöbb emlős, millió évvel ezelőtt élt majomőseink is csak kétféle melyik gén felelős a látásért rendelkeztek kéket és zöldet érzékelőnemcsak az érett, piros gyümölcsöket és a fehérjében gazdagabb, pirosas leveleket nem tudták megkülönböztetni az alacsonyabb tápanyagtartalmú zöldségektől, de a ragadozók bundájának finomabb színárnyalatait sem voltak képesek érzékelni a lombos háttér előtt.
A harmadik fotopigment óriási invenció, mondja Jay Neitz, aki ben feleségével, Maureen Neitz-cel és Gerald Jacobs-szal együtt bebizonyítottahogy ehhez az óriási hatékonyságnövekedéshez valóban elég mindössze három aminosav cseréje: az opszin as számú aminosavjának, egy szerinnek az alaninra cserélése a zöldet érzékelő receptorfehérje abszorpciós spektrumát 6 nm-rel tolja el, a Ez így döbbenetesen egyszerűnek tűnik, de képes-e az az élőlény, akiben kialakult egy ilyen szerencsés lehetőség, valóban ki is használni azt, és az agyával feldolgozni, értelmezni a harmadik féle fotoreceptor jeleit?
Ennek kiderítése érdekében Jacobs és munkatársai olyan mókusmajmokkal kezdtek dolgozni, amelyek polimorf színlátással rendelkeznek: egyes nőstények sokkal több színárnyalatot képesek megkülönböztetni, mint a hímek és a többi nőstény.
Mindössze egy gén beültetésével ismét láttak a megvakult egerek
Rájöttekhogy valamennyi mókusmajom csak kétféle fotopszin génnel rendelkezik, az egyik gén a 7-es kromoszómán, a másik az X kromoszómán helyezkedik el, azonban számos különböző alléljuk van. Az ember zöld és vörös fotopszinjára hasonlító allélek az X kromoszóma azonos helyén találhatók, így a hím mókusmajmok — mivel csak egy X kromoszómájuk van — bikromát látásúak, a nőstények viszont akár két különböző allélt is hordozhatnak két X kromoszómájukon: a heterozigóták trikromát látásúak.
Tudományos sikertörténet Egy-egy csapban azonban csak az X kromoszóma egyik fotopszingénje működik: minden csap csak egyféle fotoreceptort termel; az agy azzal a módszerrel tesz különbséget a színek között és úgy állapítja meg a bejövő színinger térbeli elhelyezkedését, hogy összehasonlítja egy adott csap-sejt és annak szomszédjai válaszát a különféle hullámhosszúságú fényre.
- Hogyan kell kezelni a csökkenő látást
- Szemészi segítség állatorvosi klinikákon
- Látásélesség koplalás közben
- Szemrázás homályos látás
- Csökkent idegek látása
- 13 éves vagyok, csökkent a látás
- Első osztályosok látásvizsgálata
- A látórendszer két fő részből áll.
A színlátás genetikai kirakójátékának megfejtésében tehát az volt a következő lépcső, hogy ki kellett deríteni: az élőlény teljes genetikai információját hordozó csap-sejtek, amelyek pl. A kutatók azt manapság sem tudják, hogy a testi kromoszómán található kék fotopszingén mi módon kerüli el, hogy valamelyik X kromoszómás fotopszingénnel együtt fejeződjön ki, azt azonban Nathans-nak sikerült kiderítenie, hogy a két X kromoszómás fotopszingén hogyan korlátozza egymást.
528 Hz Music for the Eyes Vision: 10'000 Hz Being Regeneration - Tibetan Bowls Slow Drum Water Sound
A színlátás-specialista olyan férfiakat tanulmányozott, akik úgynevezett kék monokromát látásúak, azaz csak a kék árnyalatait tudják megkülönböztetni, és felfedezett az X kromoszómájukon egy deléciót az egymás mellett elhelyezkedő vörös könyvlátás-helyreállítási módszer zöld fotopszingénektől bázispárnyi távolságra.
Úgy tűnt, hogy egy szabályozó régió hiányára bukkant, amit transzgénikus egerekkel végzett kísérletekkel be is bizonyított: a vörös és zöld fotopszin expressziójához szükség van erre a génszakaszra, és ennek a szakasznak a működése dönti el — valószínűleg véletlenszerűen, szögezi le a The Scientist cikke - hogy a két gén közül melyik íródik át.
A színlátáskutatás kifinomult árnyalatai
Fontos megjegyezni, milyen szerencse, hogy a fotopszin-gén megkettőződése nem járt együtt ennek a szabályozó régiónak a duplikálódásával. Szuper-színérzékelővé válhatunk?
Még egy alapvető evolúciós biológiai dilemma azonban megoldásra várt: tudják-e, és ha igen, hogyan tudják az állatok kezelni, értelmezni a hirtelen kialakuló újfajta szenzoros inputokat. Nathans erre is megpróbált válaszolnia kétféle fotoreceptorral rendelkező egerek tanulmányozásával. Nőstény egerek egyik X kromoszómájában kicserélte a középhullámra érzékeny fotopszingént emberi, hosszú hullámra érzékeny fotopszingénre, és úgy tűnt, a belső látás, hogyan fejlődjön állatok képesek az agy alapvető újrahuzalozása nélkül az új receptor tartományába eső színek megkülönböztetésére.
Roska Botond: Olyan vakság, amin nem lehet segíteni, nem létezik
Ez arra utal, mondja a szintén színlátás-kutató Shozo Yokoyama, hogy távoli őseink a ma élőknél is több színt voltak képesek érzékelni. Gerinces őseinknek még 5 különböző pigmentjük volt, emlős őseink azonban néhányat elveszthettek.
- Hogyan lehet fenntartani a leeső látást
- Degenerative myopia myopia
- A szem trombózisa a látás helyreállítása
- Táblát látásra hívják
- A színlátás állapotának meghatározása
- Lehetséges-e a látás helyreállítása 4-nél?
- Bates látás edzés
- Támogasd a Qubit munkáját!
Az agy értelmező kapacitása azonban megmaradt. Neitz abban reménykedik, hogy a majmokban már használatos génsebészet révén — két majomba is beültettek 3 fotopszingénjük mellé egy csak madarakban előforduló negyediket — a közeljövőben kezelhetővé válik az emberi színvakság, sőt visszaszerezhetjük az őseink által elvesztett receptorokat, és valamennyien szuper-színérzékelővé válhatunk.
Kazai Anita.
