Manó látvány az ember számára

Mai Manó Ház Mikor az ember látogatóba megy olyan helyekre, ahol a férj és a feleség egyúttal papa és mama is, a látogatásnak mindig van egy kellemetlen epizódja. Ez a kellemetlen epizód az, hogy miután a vendéget a gyermek természetes bájában már meggyönyörködtették, odavezetik a falhoz vagy bedugják az orrát egy albumba, ahol fényképeken mutatják be mégegyszer az apróságot, akit természetben látott.

Szinte kétségbeejtő, hogy milyen elkényszeredett és kétségbeesett, majdnem ostoba formában ugrik elénk az album lapjairól az apróság, aki az életben tele van bájjal, szépséggel, természetes ügyességgel.

Egy emberpalánta, aki kacag, aki ugrál, aki táncol, aki él, megmeredve, kicsavart kezekkel, lábakkal, azt mondhatnám, kényszerzubbonyba dugva, néz ránk elrémült képpel a fényképekről.

Lombkoronasétány Rachauban

Ez a kellemetlen látvány csak rossz érzést válthat ki az emberből. Sőt nemcsak rossz érzést, hanem egy elhatározást is.

Jelesen azt, hogy ha csak így lehet fotografálni gyereket, akkor be kell tiltani minden gyerekfotografálást. Mert a természet ellen való vétek az életnek olyan megcsúfolása, amit ezek a gyerekfotográfiák végeznek.

Azoknak a képein, akik helyesen fényképeznek, olyanok a gyerekek, mint a valóságban. Játszanak, ugrálnak, jókedvűek: élnek.

Nincs tehetségem leírni azt, ami itt látható, ami érezhető és átélhető. Bármely próbálkozásom szavakkal és képekkel nem adja vissza azokat az élményeket és érzéseket, amelyeket itt az Alpokban élek meg. Először is köszönet Bélának a szállás elrendezéséért, és Gábornak, hogy rengeteg túratervet és célpontot talált ki nekünk, hogy jól érezhessük magukat….

Pedig ezek a képek ugyanolyan géppel készülnek, mint a megmerevített, glédába állított gyerekek üres, kifejezéstelen képei. Pedig nincs boszorkányság sem a dologban. Csak két tényező kell ahhoz, hogy jó képek szülessenek: őszinteségre kell törekedni és türelemmel kell megoldani a feladatot. Sohasem szabad a gyereket számára idegen szerepre kényszeríteni, ki kell várni, amíg fesztelenül és zavartalanul éli a maga kis életét, amikor úgy mozog, ahogyan a legtermészetesebb és kifejezőbb: akkor kattintsuk el a gépet!

Increase Brain Power, Enhance Intelligence, IQ to improve, Binaural and Isochronic Beats

Fotó: Russel A. Kirsch kisfia az első digitális képen, wikipedia Talán nem véletlen, hogy a digitális fényképezés legelső fényképein is gyermekek szerepelnek.

A világ első digitális fotóját ben a National Institute of Standards and Technology-ban készítették egy háromhónapos gyermek számítógépbe szkennelt fotójáról. Russel A.

CGArchitect díjas építészeti látványtervező, 14 éves kora óta dolgozik grafikus és látványtervező szoftverek széles skálájával. Tanfolyamvezető Magánoktató Ipari termék- és formatervező mérnöki alapszakot végzett az Óbudai Egyetemen, majd a Metropolitan Egyetem Formatervező művész mesterképzésén szerzett diplomát. A látványtervezéssel 14 éves kora óta foglalkozik, nagyjábóla területhez kapcsolódó szoftvert használ és jelenleg is képzi magát. Folyamatosan követi az ArchViz területén az újdonságokat, de szakmai érdeklődését jól mutatja, hogy a CG-Squad Facebook csoport adminisztrátora, valamint évek óta önkéntesként dolgozik a bécsi D2 konferencián, az építészeti látványtervezők legnagyobb találkozóján, ahol személyesen találkozhatott és azóta is közeli viszonyt ápol a szakma legjelentősebb képviselőivel.

Kirsch az Intézet vezető munkatársaként csapatával ekkor alkotta meg az első programozható számítógépet, aminek monitorján jelent manó látvány az ember számára egy szemcsés, de felismerhető kép Kirsch fiáról, Waldenről. A pixeles felbontású fotót a Life magazin szerkesztői 17 évvel ezelőtt, ban beválasztották azon fénykép közé, melyek megváltoztatták a világot.

Sasson és munkatársai az Eastman Kodak cég rochesteri alkalmazott kutatási laboratóriumában építették meg a digitális fényképezőgép első prototípusát, egy analóg digitális átalakító, egy optikai lencse, egy CCD chip és egy Kodak gép felhasználásával.

Mai Manó Ház Sokak számára talán meglepetést jelent Hauer Lajos kiállítása, hiszen ő nem a sokat kiállító, sokat publikáló, a szakmát manifeszt módon képviselő fotós típusa. Mióta hátat fordított a fotóriporteri szakmának, a fotós társadalmon túl nemigen tartják számon. Mindez helytelen, de érthető.

Napjainkra a technika fejlődésének köszönhetően már jóval egyszerűbb gyermekfelvételeket készíteni, de hogy biztosan a legjobb képek készüljenek — Hogyan ne A könyveket a képek alján lévő nyilakkal tudod lapozgatni. Bill Hurter: Children's portrait photography handbook [electronic resource]: techniques for digital photographers Tamara Lackey: The art of children's portrait photography Norman Phillips: Master posing guide for children's portrait photography Bill Hurter: Children's Portrait Photography Handbook