Látássérült személyek speciális oktatása
Bízunk abban, hogy bár az érzékszervek működése és minősége az életkor előrehaladtával csökken, megfelelő optikai korrekcióval látássérült személyek speciális oktatása vagy nagyító az esetek többségében korrigálható a látásélesség. Azokat, akiknek látása látássérült személyek speciális oktatása kezdve sem tökéletes, vagy későbbi életkorban betegség, baleset, vagy más ok következtében visszafordíthatatlanul megromlik, látássérülteknek nevezzük.
Mellettünk, közöttünk, velünk élnek. A látássérült látássérült személyek speciális oktatása óvodába, iskolába, a fiatalok középiskolába járnak, sokan egyetemre is, vagy szakmát tanulnak és munkába látás 20–80. Magyarországon a látássérültek körülbelül fele-kétharmada együtt nevelődik ép társaival integráltan tanul valamelyik általános iskolában. Ezért felértékelődik a többségi iskola pedagógusainak az a tudása, amelynek birtokában látássérült tanítványaik beilleszkedését segítik.
A teljes elfogadás optimális állapotához bizonyos ismeretek és szociális készségek megszerzésén keresztül vezet az út a tanárok és a tanulói közösségek számára egyaránt.
Rehabilitációs, fejlesztő szolgáltatások
Kit tekintünk látássérültnek? A látási fogyatékosság a gyengénlátás, az aliglátás és a vakság fogalma szemészeti, gyógypedagógiai, szociális és professzionális szempontú kategória. Jelen tanulmányunkban a pedagógiai szempontok kerülnek előtérbe.
A látássérülés mértéke a látásmaradvány szemészeti adatai alapján határozható meg. Azt, hogy kinek mennyi a látásmaradványa, a látásélesség vagy vízus mutatja meg.

Ez a retina felbontóképességét kifejező mérőszám, amely a látássérülés fokát a teljes látás százalékában vagy tört formájában adja meg. Ezt az adatot a sajátos nevelési igényű tanuló szakértői véleménye is tartalmazza. A vízus jele nagy V betű, amely után két sorban találhatóak a két szem látásélességét jelző számok: felül a jobb, alul a bal szemre vonatkozóan. A látóképesség 2 meghatározásakor a látásélesség mellett a látásteljesítmény kifejezés is használatos.
A látásteljesítmény tágabb értelmezésre ad lehetőséget: kifejezi a maradék látás felhasználásának képességét, amelyet befolyásol az egyén képességeinek fejlettsége, érdeklődése és tapasztalatai. Amikor látásról beszélünk, akkor elsősorban a közeli és a távoli látásélességre gondolunk, ám a látás képességének egyéb fontos tényezői is vannak. Ezek: a perifériás látás, a színlátás, a kontrasztérzékenység és a látótér, amelyek a különböző szembetegségek következtében eltérő mértékben sérülhetnek.
Vizsgálatuk, a sérülés mértékének ismerete befolyásolja a pedagógiai munkát is. A gyengénlátó tanulók látásélessége 0,1 felett van.
Az aliglátók látják a nagyobb tárgyakat, súlyosabb esetben csupán a fényt érzékelik.

Vak az, aki nem érzékeli a fényt sem. A látássérülésnek ilyen súlyos formája ritkán fordul elő. A látássérülés oka a szem valamelyik részének, vagy az látássérült személyek speciális oktatása látóidegnek a fejlődési rendellenessége, betegsége, sérülése, vagy pedig a kérgi látóközpont sérülése következtében kialakult működési elégtelenség.
5.2.2. Látássérülés
A látássérüléssel kapcsolatos pedagógiai következmények A gyengénlátó, aliglátó és vak gyermekek sajátos nevelési igényű tanulók. Pedagógiai szempontok A pedagógiai szempontból történő kategorizálás aszerint differenciálja a látássérülteket, hogy képesek-e a síkírás-olvasásra vagy sem.
Ebből a szempontból a látásélesség számszerű adataitól függetlenül a látássérülteknek két csoportját különböztetjük meg: 1 A tanulóra látáson alapuló vizuális információszerzés jellemző.
Látássérült személyek foglalkozási rehabilitációja Látássérült személyek foglalkozási rehabilitációja ben 58 olyan szervezet működött Magyarországon, amely alternatív munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtott fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek részére, de nem volt közöttük olyan, amely a látássérült személyek speciális igényeinek megfelelő szolgáltatást nyújtott volna. A célcsoportra általánosságban jellemző volt, hogy tagjai közül számosan alulképzettek voltak vagy a károsodásuk miatt korábban megszerzett végzettségüknek megfelelő munkakörben nem tudtak már elhelyezkedni, emiatt távol maradtak a munka világától vagy csupán betanított jellegű munkát tudtak ellátni.
Ők segédeszközzel képesek olvasni, írni pl. Ebben az esetben a tanulók a vizualitás elsődlegessége mellett különböző mértékben támaszkodnak a hallási auditív és a tapintó típusú taktilis információkra is.
- Látássérülés A látássérülés a szem, a látóideg vagy az agykérgi központ sérülése következtében kialakult állapot, amely jelentősen megváltoztatja a tanuló megismerő tevékenységét, alkalmazkodóképességét, személyiségét.
- Látássérült személyek foglalkozási rehabilitációja | FSZK
Ebbe a csoportba sorolható minden gyengénlátó gyermek és az aliglátó tanulók egy része. Maradék látásuk még segédeszköz igénybevételével sem teszi lehetővé a síkírást-olvasást. A tanulást, az ismeretszerzést befolyásoló tényezők A tanulás módját és körülményeit alapvetően meghatározza a látásmaradvány mértéke.
A látássérülés kialakulásának ideje és körülményei is befolyásolják a tanuló kondícióit. Az esetleges koraszülöttség ténye egyéb problémát: idegrendszeri gyengeséget, halmozottan hátrányos helyzetet is eredményezhet.
Az oktatás, nevelés folyamán lényeges figyelembe vennünk, hogy a szembetegség látássérült személyek speciális oktatása mértékben befolyásolja a közelre és a távolra látás minőségét — előfordul, hogy nagyon gyenge távoli látás mellett olyan jó marad a közeli látás, hogy esetleg segédeszközzel lehetővé válik a síkírás és az olvasás.
A pedagógiai munkában a megmaradt funkciókra támaszkodhatunk — azokat fejleszteni, a hiányzókat kompenzálni kell. Vak tanulók a befogadó iskolában A látássérült gyermekek eredményes neveléséhez-oktatásához gyakran nem elég az általános pedagógiában megszokott mozzanatok, eszközök, módszerek alkalmazása.
Látássérült személyek foglalkozási rehabilitációja
Az új feladatok teljesítése innovatív szemléletű, együttműködésre kész pedagógiai munkával valósítható meg. A tapintva olvasás és írás A vakok pontírás-olvasást tanulnak. A pontnak mint íráselemnek a felfedezése Charles Barbier nevéhez fűződik.

Barbier a betűket táblázatba foglalva adta meg oszlopban. Rendszere így 36 hangot jelölt. Barbier pontrendszerét Louis Braille, a párizsi vakok intézetének tanítója fejlesztette tovább.
Maga is vak volt — hároméves korában megsértette a szemét egy szíjgyártó késsel, aminek következtében elvesztette látását. A látássérült személyek speciális oktatása is használt — sok módosításon átment — rendszer 6 pontos dominó elrendezésben fejezi ki az egyes betűknek megfelelő pontkonstellációkat. E rendszert nevezik Braille-írásnak. Eljárások, fejlesztési feladatok A vak tanulók oktatása, nevelése folyamán alkalmazkodni kell a sajátos információszerzési módhoz.
Látássérültek társadalmi rehabilitációja
Bizonyos tantárgyak anyagát át kell alakítani számukra. Támaszkodhatunk a vak gyermekek auditív figyelmére, memóriájára. Ezeknek a képességeknek a fejlesztésére fokozott figyelmet kell fordítani. Lehetőség van erre a tanítási-tanulási folyamatban, de helyet kaphat a kompenzáló technikák tanítása mellett a habilitációs, rehabilitációs speciális fejlesztésben is.
A tanuláshoz szükséges képességek csakis a tanulási folyamat során fejlődnek. Miközben hatékony tanulási módszereket tanulnak meg, sajátítanak el, általuk fejlődik tanuláshoz való viszonyuk, és a sikerek nyomán nő az önbizalom.