Látáskutatási hipotézis. Budapest University of Technology and Economics, Faculty of Electrical Engineering and Informatics
Általános pszichológia 1-3. – 3. Nyelv, tudat, gondolkodás
Látáskutatási hipotézis fő látórendszerünk egyike olyan ősi, hogy az alacsonyabb rendí gerincesekben is megvan. Ez a cselekvésirányításban látáskutatási hipotézis vevő vagy akciórendszer szolgálja a térbeli tájékozódást, mozgást, akadályok elkerülését, manipulációt objektumok megragadását. Egyébként a ragadozókra és a homo sapiensre egyaránt jellemző a fejlett sztereolátás, tehát az, hogy mélységükben is észleljük az objektumok helyét. Másik nagy látórendszerünk a perceptuális, amely az észlelést, az emberi érzékelést szolgálja.
A két szisztéma jelentősen különbözik feldolgozásban, stílusban.
Ez utóbbi nagyon sok memóriát igényel, főleg tárgyi környezetünk gazdagsága miatt — hiszen nagyon nagy számú objektumot kell megkülönböztetnie alakja, tulajdonsága, neve alapján. Mivel az evolúció abból barkácsolgat, amije van — és látáskutatási hipotézis a szerencsés mutációkat —, igazából nem tudjuk, minek köszönhetjük ezt a rendkívül kitágult memóriakapacitást, amely csak az emberre jellemző.
Testünk térbeli helyzetét vizuális információk alapján is érzékeljük, ennek felelőse az akciórendszer.
A társtudományok a nyelvről Ha a megismerés lélektanának nézőpontja a nyelv kapcsán egy sajátos, nem feltétlenül magától értetődő nézőpont, akkor felmerül a kérdés: miként érdemes látnunk a lélektan és a nyelvvel foglalkozó többi tudomány viszonyát?
A térbeli koordinátarendszer énközéppontú egocentrikusígy testünk vagy valamelyik végtagunk áll a centrumában — cselekvéstől függően. Látórendszereink bizony sok helyet foglalnak el koponyánkban: az elsődleges látókéreggel együtt legalább agyunk felét!
Az eddig említett tézisek nagyon szépen épülnek fel, és kísérletekkel is igazolták őket. Amit én ehhez hozzátettem, az, hogy a két látórendszer fejlődési üteme eltérő.
Hibajavítási folyamatok az agyban
Születésünktől a felnőtté válásig — tehát az emberi egyedfejlődés során — cselekvésirányító látórendszerünk szerintem hamarabb kifejlődik, míg vele ellentétben a perceptuális rendszer sokáig nyitott.
A perceptuális rendszer kitágult memóriakapacitásának, s talán az emberi nyelv kialakulásának is ez állhat hátterében.
IPM: Miként merült föl ez a hipotézis? Klinikai vizsgálatokhoz ma már használják is ezt.
Benedek György professzor vezetésével azután több száz ép látású gyermeket vizsgáltunk meg, akiknél arra számítottunk, hogy ugyanolyan jól fognak teljesíteni a tesztben, mint a felnőttek. Persze a meszszemenő következtetések előtt még azt is igazolnunk kellett, hogy ez a kiugró különbség nem magyarázható mással például azzal, hogy a látáskutatási hipotézis nem figyel a tesztre.
Miután ez bebizonyosodott, már kimondhattuk, hogy sikerült felfedeznünk a perceptuális látórendszer éretlenségét. Ennek alátámasztására gyors és szemléletes eredményt hoznak az úgynevezett kétértelmí ábrák.
Tudósközelben: Kovács Ilona egyetemi tanár, látáskutató pszichológus - Interpress Magazin
Ha látáskutatási hipotézis felnőtt ránéz ezekre, akkor váltakozva látja hol az egyik, hol a másik képet, és már tudjuk, hogy ez a halántéklebenyben lévő idegsejtek kapcsolatainak érettségén múlik. A gyerekek viszont nem látják ezt a kettősséget! Akkor sem, ha elmagyarázzuk nekik, hogy az adott ábrán például kacsát és látáskutatási hipotézis is föl lehet fedezni.
Persze a tudományosan megalapozott bizonyítás közel sem ilyen egyszerí; fontos lépés lesz majd, ha befejezzük összehasonlító vizsgálatainkat a két fő látórendszer látáskutatási hipotézis. Egyrészt a külső ingerek, másrészt a belső akár genetikai rendellenességek is sújthatják. Egyébként mindkét látórendszerünk viszonylag modulárisan míködik, egymástól függetlenül begyíjtve és feldolgozva az információt, de azért a két szisztéma közötti információcserét elősegítő kapcsolatrendszerekről is tudunk.
A két rendszer látáskutatási hipotézis — kisebb, ám nagyon fontos — agyterületek pedig kihasználják pozíciójukat, mindkét irányból felcsipegetik az információkat, így járulva hozzá például az élőlények mozgásának finom detekciójához, a biológiai mozgás érzékeléséhez. IPM: Az élőlényeket nem pusztán külsejükről ismerjük fel? Példának okáért a figyelő oroszlánnak már jó messziről rá kell jönnie arra, hogy potenciális zsákmány mozog-e a távolban, vagy mondjuk egy orrszarvú, és távolodik, vagy közeledik-e az az állat.
A kötelező előtanulmányi rendek grafikus formában itt láthatók. A tantárgy célkitűzése A kurzus a látás pszichobiológiájával foglalkozik, célja hogy vizuális illúziók bemutatásával felhasználásával a hallgatók minél többet tudjanak meg arról, hogy miként épül fel agyunkban a látott világ. A látáskutatás és a vizuális művészetek egy speciális szegmensét alkotják a vizuális illúziók, hiszen a látórendszer megtévesztésének, feldolgozási hibáinak vizsgálatával és demonstrálásával tudhatunk meg többet a rendszerről és annak működéséről. Látáskutatási hipotézis kurzus során az egyes illúzió típusokhoz kapcsolódóan a látórendszer különböző szintjeihez kötődő működési mechanizmusokat tárgyalunk, úgy mint adaptáció, gátlás, korreláció keresés, információ tömörítés, hipotézis tesztelés stb. A tantárgy részletes tematikája 1.
Mivel egyáltalán nem biztos, hogy ilyen messziről kivehetők a fajra jellemző részletek, ezért a felismerés a jellegzetes mozgásra épít. Az állatok és emberek tipikus mozgásmintáit egyszer már rögzítették a XIX.
A lovakról és emberekről készült, közismert Eadweard Muybridge-féle sorozatfotóknál is jelentősebb volt Etienne-Jules Marey orvos és feltaláló munkássága. De a XX.
Ennek lényege, hogy sötét háttér előtt sötét ruhába öltözött alak mozog, jelmezén fénylő pontokkal és vonalakkal. Az a meghökkentő, hogy akár pusztán 11 ilyen pontból — amint azok megmozdulnak — képesek vagyunk megállapítani, hogy élőlényt látunk, méghozzá embert, és el tudjuk dönteni, férfi-e vagy nő, s mit csinál jár, fut, táncol stb. Látáskutatási hipotézis még azt is meg tudjuk állapítani, milyen hangulatban van embertársunk.
A szemészet és a látáskutatás várható jövője I. Ennek az volt az oka, hogy populációs vizsgálatok azt sugallták, létezik primer nyitott zugú glaucoma szemnyomás-emelkedés nélkül is. Ez olyan mennyiségű új kutatást, de egyben nem tényeken alapuló spekulációt is kiváltott, hogy szükségesnek tartom az elmúlt év glaucoma irányú ismereteit összefoglalni, hogy meghatározzuk, mi is a glaucoma. Ez a történet a zárt zugú glaucomák, a szekunder glaucomák, a congenitalis, valamint a fejlődési rendellenességen alapuló glaucomák leválasztását jelentette a nyitott zugú glaucomáról, ami azonban változatlanul pontos magyarázat nélkül látáskutatási hipotézis betegség maradt.
A Budapesti Míszaki Egyetemen is használják ezt a mozgáselemzést, amely alkalmas például a Parkinson-kór korai diagnosztizálására. A szórakoztatóiparban pedig motion capture néven az élő színészek mozgását — és arckifejezéseit — így viszik át a számítógéppel generált figurákra például a Shrek címí animációs filmnél is ezt alkalmazták.
- Nagy látás és számítógép
- Edzés a látás helyreállítása
- Kovács Ilona, intézetvezető Éveken át a kosárlabdázásnak élt.
- Stabilizálja a rövidlátást
IPM: Évszázados vita, hogy tulajdonságainkat, képességeinket mennyiben köszönhetjük a tanulásnak és mennyiben az öröklésnek. Mi a helyzet ezzel a látásunk terén?
De magán a vizuális fejlődésen belül nehéz erre válaszolni. Egy ilyen kérdést vizsgáltunk együtt Jandó Gáborral a Pécsi Egyetemről. Elöljáróban megjegyzendő, hogy az újszülöttnek már van egy kis kontrasztérzékenysége, színlátása, mozgásérzékelési képessége. Ha már minden ilyen alapkészsége megvan, vajon mitől fejlődnek majd ezek?
A gazdag környezeti ingerek, vagy egy előre meghatározott genetikai program révén? Ezt koraszülötteknél érdemes vizsgálni, mert nekik két, két és fél hónappal több idejük van a tapasztalatokra. Van egy nagyon egyértelmíen kimutatható vizuális funkció, ez a sztereolátás: a két szemen át kapott információt fedésbe hozza agyunk, és így háromdimenziós távlatot látunk.
Csecsemőknél azonban a két szem eleinte nem is mozog együtt. A sztereolátás megléte egyszerí vizsgálattal kimutatható: egyetlen elektródát kell kívülről a tarkólebeny tájékára tapasztani, utána a készülék EEG kimutatja, hogy az adott mintázatot véletlenszerí pontrácsokat miként látja a csecsemő.
Ezt a vizsgálati módszert a kiváló kutató, Julesz Béla már ban kidolgozta felnőttekre.
Ha már míködik a sztereolátás, akkor nagyon egyértelmíek az EEG-készülékkel rögzíthető hullámok, látáskutatási hipotézis nem, akkor nincs reakció. A rendes időre született babáknál két-három hónapos korukban jelenik meg a sztereolátás, és ilyenkor a látási zavarok szírésére előnyös és egyszerí az általunk kidolgozott úgynevezett VKP, vizuális kiváltott potenciál módszer, hiszen a kisdedeket nem lehet kikérdezni.
Egyéves korig pedig a legtöbb probléma jól korrigálható, ilyenkor a látórendszer még rendkívül rugalmas.
BME VIK - Vizuális illúziók
Visszatérve a kutatás eredeti céljára, eddigi eredményeink arra utalnak, hogy a binokularitás megjelenése mind a koraszülöttekben, mind látáskutatási hipotézis érett újszülöttekben a születés utáni 6— Tehát ezt a vizuális funkciót, úgy látszik, kifejezetten a környezeti ingerek vezérlik, nem pedig egy szigorú genetikai program. Végső soron pedig azt szírhetjük le, hogy az agykérgi funkciókat — legalábbis a látás területén — nagyon szélsőséges mértékben befolyásolják a környezeti ingerek.
Ez kutatási szempontból nagyon szép és egyszerínek tínő történet — ami igen nehéz és összetett benne, az a módszertan. IPM: Most egyik fő kutatási területe az örökletes betegségben szenvedők látása.
Vizuális illúziók
Ilyen a Williams-szindróma, amely sokban hasonlít a Down-kórhoz, és szintén egy adott gén darabkájának hiánya okozza. Ez jellegzetes, manószerí arcot és egészségügyi tüneteket okoz a Williams-szindrómával élőknél.
Míg nyelvileg szinte túlfejlettek — meglepő a kifejezőkészségük, a szókincsük, és könnyen tanulnak idegen nyelvet —, addig vizuális funkcióik közül elég sok sérült. Ezért is nehéz megállapítani, mennyi az intelligenciahányadosuk IQmivel ez a teszt verbális és vizuális részekből áll. Előbbiben értelemszeríen nagyon jók, utóbbiban nem. A Látás vagy dioptriák mindkettőben hasonló szintet hoznak.
Több éve vizsgáljuk — az amerikai NSF és újabban az OTKA támogatásával — a Williams-szindrómások látását, elsősorban a két fő látórendszer szétválása előtti agykérgi struktúrára, az elsődleges látókéregre koncentrálva. Az elsődleges látókéreg agyunk egyik legjobban feltérképezett területe: tudjuk, milyen az ideghálózat, milyen az idegsejtek összeköttetése, mit dolgoznak fel ezek, és hova küldik az információt. Erre építve különösebb beavatkozás mint komputeres rétegfelvétel és elektródák nélkül, pusztán a képekben, a látáskutatási hipotézis ingerekben elhelyezett információ pontos kalibrálásával látáskutatási hipotézis mérni, hogy az egyes idegsejtek közt milyen kapcsolatok vannak.
Megállapítottuk, hogy a Williams-szindrómával élőknél látáskutatási hipotézis az elsődleges látókéreg gyengébben míködik, mint az látáskutatási hipotézis felnőtteknél.
