Állítsa vissza a látást 60 évesen, Рубрика: Ellenőrizze a látás betűit

Támogasd a Qubit munkáját! Egy spanyol kutatónak sikerült elérni egy agyba helyezett implantátum segítségével, hogy a szem és a retina megkerülésével visszaállítsa egy vak nő látását.
A lézeres szemműtét második lépése
Az MIT Technology Review mutatta be az 57 éves spanyol Bernardeta Gómez esetét, aki 42 évesen vakult meg egy toxikus optikai neuropátia nevű betegség folytán, amely a szem és az agy között közvetítő látóidegeket károsítja. Az új módszerrel Gómez ugyan nem nyerte vissza teljes látását, de 16 év teljes sötétség állítsa vissza a látást 60 évesen elkezdett pontokat, fényeket, alakokat látni és felismerni.

A hat hónapos próbaidőszak alatt a nő egy kamerával felszerelt szemüveget viselt, amely egy számítógéphez csatlakozott. A gép feldolgozta a kamera élőképét, amit aztán elektromos jelként továbbított az agy hátsó részén található látókérgen belül elhelyezett, elektródás implantátum felé — a kábel a Gómez koponyájában fúrt lyukon keresztül csatlakozott a rendszerhez.
A lézeres szemműtét első lépése
Így nemcsak betűket, rajzokat és embereket volt képes felismerni, de még egy Pac-Man-szerű játékot is játszhatott, amit egyenesen az agyába vetítettek. A látás-visszaállításra irányuló korábbi kutatások általában mesterséges szem vagy retina készítésével zajlottak, de ez nem megoldás olyan pácienseknél, akiknek sérült a látóidegük.
Kérdezz-felelek élőben 18 Barnai Robertóval (biologika, ujmedicina)
A paradigmaváltás ben történt meg, amikor az addig mesterséges retinákat fejlesztő Second Sight nevű cég a retina helyett a látókéregre helyezte kutatásainak hangsúlyát. Ehhez kellett az implantátumok technológiájának fejlődése, valamint az emberi látás rendszerének jobb megértése.
- Index - Tech - Speciális szemüveg javítja az időskori látást
- Látásunk - a korral is változik! - EgészségKalauz
Egyelőre nem tudni, hogy az elektródák mennyi idő után károsodnak az agyban, vagy épp károsítják az agyat, ezért csak hat hónapos időtartammal engedélyezték a kísérletet — a test immunrendszere idővel elkezdi sebszövetekkel körülvenni az elektródákat, így a jelek is egyre gyengébbek lesznek.
Gómeznek ezért kétszer olyan megerőltető volt a procedúra: az implantátum beültetéséhez és fél évvel későbbi kivételéhez is agyműtétre volt szükség. A száz elektródából álló implantátum és az agyba fúródás mértékeForrás: Eduardo Fernandez Fernandeznek és csapatának először arra kellett rájönni, hogy milyen jelekkel dolgozhat az emberi retina. Ehhez frissen elhunyt szervdonorok retináival kellett kísérletezni, amelyeket a halál beállta után még körülbelül hét órán keresztül lehet életben tartani.

A retinát elektródákhoz csatlakoztatva, majd fény alá helyezve próbálták reprodukálni a jeleket, amelyek alapján a látási folyamatot másoló szoftvereket írtak. Az alig néhány milliméteres implantátumon, amelyet végül az agyba állítsa vissza a látást 60 évesen, száz elektróda található, amelyek mindegyike idegsejtet tud árammal ellátni.

Mivel a készülék 10x10 képpontos felbontást tesz lehetővé, amellyel betűket vagy egyszerű alakokat hogyan kell kezelni a látást plusz fel lehet ismerni, de személyeket, arcvonásokat aligha, a kutatók képfelismerő szoftverrel adtak még egy lökést a rendszernek.
Ez a kísérletben úgy működött, hogy a szoftver azonosította a szobában lévő személyeket, mindegyikükhöz rendelt egy egyedi jelet, majd azokat továbbította Gómez agyának, aki így a jelek betanulása után fel tudta ismerni a körülötte lévőket.
Fernandez elmondta, hogy 25x25 képpontos felbontásban már valódi látásélményt lehetne elérni, de a kutató szerint a 60xas felbontásnak sincs technikai akadálya.

Azt viszont senki sem tudja, hogy az emberi agy mennyi külső információt tud feldolgozni anélkül, hogy túlterhelődne. Magyarországon nincs még egy olyan újság, mint a Qubit. De ahhoz, hogy továbbra is lehessen, arra kérjük kedves olvasóinkat, hogy támogassátok erőfeszítéseinket egyszeri vagy rendszeres adománnyal, és járuljatok hozzá, hogy a Qubit még alaposabb, még hitelesebb, még tudományosabb tudjon lenni.
