Hogyan lehetne javítani a termékek jövőképét
Részletek Megjelent: A magyarországi élelmiszeripar helyzetét és jövőképét tekintették át a szakemberek a NAK Élelmiszeripari Körkép elnevezésű konferenciasorozat nyitórendezvényén.
Mint kiderült, az ágazat elsősorban exportteljesítményének köszönhetően van kedvező, de részben csalóka helyzetben. Komoly érdeklődés mellett — közel száz résztvevővel — kezdődött el a Hogyan lehetne javítani a termékek jövőképét Agrárgazdasági Kamara NAK által életre hívott, Élelmiszeripari Körkép elnevezésű ágazati konferenciasorozat első fóruma szeptember án, a budapesti Öbölház nem bináris látás. A nyitóesemény fókuszában a hazai élelmiszeripar általános és nemzetközi helyzete állt a statisztikai adatok tükrében.
A téma alapjául a NAK által végzett kutatás szolgált. A nem klasszikus termékek jártak élen Megnyitóbeszédében Éder Tamás, a NAK élelmiszeriparért felelős alelnöke azt mondta, ahhoz képest, hogy milyen fontos gazdasági ágazat, hosszú ideig méltánytalanul kevés figyelmet szentelt az élelmiszeriparra a szakmapolitika és szakmédia. Ugyanakkor, jegyezte meg, az utóbbi két-három évben megváltozott ez a kedvezőtlen hozzáállás, amit jól jelez például a kormányzati közreműködéssel elkészült új, hosszú távú élelmiszer-gazdasági program és az ágazatban tevékenykedők számára elérhető egyre több pályázati lehetőség is.
Mint mondta, a pályázatokon való induláshoz és általában az iparági versenyben való helytálláshoz szükséges döntésekhez elengedhetetlen, hogy az érintettek érdemi információkkal rendelkezzenek a piac amikor a látás az asztigmatizmussal romlik helyzetéről. Ezt a tájékoztatást szolgálja a NAK ágazati sajátosságokra koncentráló rendezvénysorozata.
Az intézet 80 kisebb-nagyobb vállalkozáshoz juttatta el kérdőívét, és a közötti időszakra vonatkozó kérdéseket tett fel. Kürthy Györgyi, az AKI munkatársa elmondta, a felmérés összegzése szerint a tízéves időszakban az ágazat árbevétele nominálisan közel milliárd forinttal emelkedett, de változatlan áron milliárd forinttal csökkent.
Utóbbi oka pedig a belföldi fogyasztás visszaesése. Viszont az unió államiban mindenhol alacsonyabb az adómérték, például a szomszédos Ausztriában 10, Szlovákiában 20 százalék, Luxemburgban 3, Máltán pedig 0 és 5 százalék. A számok alapján az derült ki, hogy minél nagyobb egy cég, annál többet fordít exportra. Ám a sikeres képet kissé árnyalja, hogy a javuló exportteljesítményt az ágazatba sorolt, de nem a klasszikus élelmiszeripari termékek hozták: így például a bioetanol, a hobbiállat-eledel, a dohánytermékek… Kedvezőtlen tendencia viszont, hogy csökkent az ágazatban foglalkoztatottak létszáma és a vállalkozások visszafogták beruházásaikat.
Míg ban ezren, addig ban már csak 96 ezren dolgoztak az élelmiszeriparban. Ám nem technológiai újításokkal váltották ki az élőmunkát, hanem racionalizálási kényszerből építettek le.
Calling All Cars: A Child Shall Lead Them / Weather Clear Track Fast / Day Stakeout
És ennek egyik következménye a termelési hatékonyság csökkenése — ez főleg a húsiparban, a tejiparban, a zöldség-gyümölcs és a pékáru területén érezhető —, ami pedig erősítette a nemzetközi lemaradást is. Nem fontos az innováció? Néhány tanulságot levontak az innovációval kapcsolatban a tanulmány készítői. A magyarországi élelmiszeripari cégek komoly technológiai lemaradással idős géppark, gyenge kapacitáskihasználtság küzdenek, amelyet eredményeik alapján a cégvezetők ezt már nem is érzik problémának.
Account Options
Az értékesítést tekintve a réspiaci lehetőségek kihasználása sikeresnek mondható, viszont kevesen ismerik fel a saját márkás termékekben rejlő kihívásokat. Az előrelépéshez több javaslatot is felállítottak.
Szükségesnek látják az átgondolt fejlesztéseket kis és nagy cégeknél is: a technológia javítása mellett változtatni kellene a környezetvédelem — ami fogyasztói kommunikációban is hasznos —, az energiahatékonyság, az anyaggazdálkodás, a munkaszervezés, a vállalatirányítás, az informatika terén egyaránt. Továbbá új piaci irányokat is lehetne keresni, segíteni lehetne a helyüket kereső kisebb vállalkozásokat, javítani lehetne a termékpálya-kapcsolatokon, a védjegyek használatán és megismertetésén, a fogyasztói felvilágosításon és nem utolsó sorban az oktatás-képzés terültén — szakembereknél, vezetőknél is — hasznos lenne változtatni.
Belföldön az olcsóbbat keresik Az előadást követő kerekasztal-beszélgetés résztvevői többé-kevésbé egyetértettek a tanulmány megállapításaival. Éder Tamás megjegyezte, a kis- és a közepes cégek kizárólag akkor lehetnek sikeresek, ha az ágazati átlagot meghaladó hozzáadott értékű terméket tudnak előállítani. Ezért fontos, hogy a támogatására rendelkezésre álló mintegy milliárd forintot a hozzáadott érték növelésére fordítsák, hogyan lehetne javítani a termékek jövőképét, hogy a cégek egyedi speciális termékeket állítsanak elő.
Mint mondta, a magasabb hozzáadott értékű termékek arányának növekedése már jelentkezik az exportban, például jelentős részt képviselnek benne a húsipari szárazáruk, amelyeket a külföldi piac hajlandó és meg is tud fizetni. Ugyanakkor e termékek belföldi értékesítése csökken, mert a magyar fogyasztó az olcsóbb termékeket keresi, így ezen a területen a magyar élelmiszeriparnak versenyképességi gondjai vannak.
A NAK alelnöke felidézte: a magyar élelmiszeripar a nemzetgazdaság harmadik legnagyobb ipari alágazata, a GDP 1,9 százalékát adja.
A magyar élelmiszeripar dolgozza fel a magyar mezőgazdaságban megtermelt termékek, alapanyagok százalékát. Az országban ma mintegy vállalkozás végez élelmiszeripari tevékenységet. Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium FM agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára hozzátette: az ágazat fejlesztéséhez vissza nem térítendő támogatások állnak rendelkezésre a Vidékfejlesztési Programban VPa szaktárca ösztönzi az innovációs folyamatot, és a minisztérium gyakran közvetít a termékpálya szereplői között, hogy létrejöjjön az érdek- és értékközösség.
- Alakítsuk ki együtt Óbuda új jövőképét!
- Ezért került ki a karanténból ilyen gyorsan Gáspár Laci © Technológia: Index.
- A kéz lábainak zsibbadása és csökkent látás
- Hogyan lehetne vonzóbb és élhetőbb Óbuda? | Óbuda-Békásmegyer Városfejlesztő Nonprofit Kft.
- Matolcsy: Miért is ne lehetne Szingapúr az új magyar jövőkép?
- Javítsa a látást 60 évesen
Így lehet ugyanis a hogyan lehetne javítani a termékek jövőképét, minőségi magyar élelmiszergazdaság irányába elmozdulni. Komoly gondként fogalmazták meg a munkaerő-megtartást is: mint Molitórisz Károly, a kecskeméti Univer Product Zrt.
Matolcsy: Miért is ne lehetne Szingapúr az új magyar jövőkép?
Ám ezt szerinte akár megfelelő belső tájékoztatással kezelhető, kivédhető. Ehhez kapcsolódva Csorbai Attila megjegyezte, hogy ösztöndíjprogramok indításával — amelybe akár a NAK is szerepet vállalhatna — hogyan lehetne javítani a termékek jövőképét új munkavállalókra lehetne találni.
A CRM-es adatgyűjtésé a jövő A nyitóesemény második nagyelőadásában a mezőgazdasági és élelmiszeripari adatgyűjtésekről volt szó. Pesti Csaba, az AKI munkatársa egy mezőgazdasági tesztüzemi példáról számolt be: ez a módszer az árbevétel- költség- és jövedelemadatokat szerzi be. Bábáné Demeter Edit, az AKI szakértője pedig a szervezet által végzett élelmiszeripari adatgyűjtést mutatta be. Mint mondta, a piaci verseny alapja, hogy a szükséges információkhoz minden érdekelt hozzájusson, ám az nem mindegy, hogy ezeket — egy adott döntéshez felhasználva — tudja-e értelmezni vagy sem.
Ahogy fogalmazott, az Eurostat agráradatai részletesek és kiválóak, ám nagyon nehezen lehet eligazodni a számok között, ezzel szemben az amerikai statisztikai hivatal egyszerű, átlátható és könnyen értelmezhető adatsorokat tesz közzé. Azt Papp Gergely és Pesti Csaba is megállapította, hogy az agrárcégek az élelmiszeripariakat is beleértve nem szívesen szolgáltatnak adatokat működésükről, tevékenységükről, egyfelől azért mert túl sok adat van és ezek megválaszolása jelentős munkaóra-ráfordítással jár, másrészt saját információkat féltik a piaci konkurensektől.
Hogyan lehetne vonzóbb és élhetőbb Óbuda?
Ám, tette hozzá, mindenképpen a CRM-es adatgyűjtésé a jövő. Adhoc marad az európai válságkezelés A harmadik részben az Európai Unió általános piaci és élelmiszeripari válságkezelését tekintették át. Juhász Anikó, az AKI főigazgatója éppen annak az uniós tanácsadó testületnek AMTF a munkáját ismertette, amelynek ő is tagja, és amelynek feladata a piaci válságkezelésre vonatkozó konkrét jogi és támogatási javaslatok továbbítása az Európai Bizottság felé.
Több területen dolgozik a grémium: piaci átláthatóság, tőzsde és befektetési alapok, ágazati együttműködések és csökkent mozi-látás a számítógépen, tisztességtelen forgalmazói magatartás, fenntarthatóság és innováció, kockázatkezelés.
Ahogy Juhász Anikó mondta, elejére már kész javaslatokat fognak letenni az EB tagjai elé.
Tisztelt látogatónk!
Az utána következő beszélgetésen a résztvevők egyetértettek abban, hogy a tej- a sertés- és a zöldség- illetve gyümölcspiacot érintette leginkább a válság, főleg az oroszországi embargó miatt: rengeteg termék ragadt benn az EU-s piacon, így ezek levitték az árakat. Mint elhangzott, az EB várhatóan nem tér vissza az exporttámogatáshoz, mert piactorzító hatása lehet, sokkal inkább adhoc jellegű intézkedéseket hozhat.
Az Élelmiszeripari Körkép konferenciasorozat keretében legközelebb, október én az élelmiszer-feldolgozásról és -kereskedelemről, majd november 8-án a húsfeldolgozásról, november én a malom és sütőipar, november én az alkoholos italgyártás és november én a tejfeldolgozás helyzetéről lesz szó.
