Ha a látás rövidlátás

Mit kell tudni a rövidlátásról? Soltész Annamária, általános orvos, Lektorálta: Dr. Serfőző Csilla, szemész és gyermekszemész Ha a szem törőereje fokozott - mert a szaruhártya vagy a szemlencse felszíne túlságosan domború - illetve ha a szemtengely hosszabb a normálisnál, akkor rövidlátás myopia jön létre.

Viszont többen vannak, akik az erősséget jelző szám előjelében már nem teljesen biztosak, vagyis nem tudják, mínuszos vagy pluszos a szemüvegük vagy rokonaik szemüvege. Akinek hibátlan a látása, annak a retináján a végtelenből érkező párhuzamos sugarak egy pontban képződnek le. Ilyen esetben a szemnek nincsen fénytörési hibája, azaz emmetrop.

A rövidlátó beteg a közeli tárgyakat, személyeket élesen látja, a távolban lévő dolgok képe azonban nem a megfelelő helyre, hanem a retina elé vetül.

Abban az esetben, ha a rövidlátás a szem méretbeli eltérései, megnövekedett tengelyhosszúsága miatt alakul ki, akkor általában a növekedés teljes befejeződéséig számítani kell a látás fokozatos romlására.

A rövidlátás bizonyos családokon belül gyakrabban fordulhat elő, ugyanis öröklődhet is. A súlyos fokú rövidlátásnak komoly szövődményei is lehetnek, például leválhat a retina, melynek következtében akár meg is vakulhat a beteg.

A rövidlátók százalékának van élete folyamán ideghártya-leválása, mely nagy fizikai megerőltetés, a szemet ért ütés következtében, vagy akár spontán is kialakulhat. A nyitott zugú zöld hályog kialakulásának valószínűsége is nagyobb rövidlátókon.

E-mail Rövidlátás, távollátás: ki hova lát jól? Pedig ez egyáltalán nem mindegy, mert egészen mást jelent, ha valaki rövidlátó és mást, ha távollátásban szenved. Vannak, akiknek nincs szükségük látásjavításra, ők élesen látnak közelre és távolra egyaránt, mert a retinájukra itt vannak a látóideg végződések a külvilágból érkező párhuzamos sugarak egy pontban képződnek le. Nem a retina előtt, nem is amögött, hanem pont a retinán. Így éles kép alakul ki az agyban.

Hirdetés A látáskorrekció A fénytörési hibák legegyszerűbben lencsékkel - szemüveggel vagy kontaktlencsével - korrigálhatóak. A myopiás rövidlátó szem negatív - konkáv, mínuszos - szórólencse alkalmazásával korrigálható, illetve különböző sebészeti módszerek, lézerkezelés is rendelkezésre állnak.

Mi a rövidlátás? Ez a látáshiba viszonylag gyakori, és sokan nem észlelik azonnal, mivel nem minden tárgy homályos a látómezőben.

Ha a beteg a látásélesség vizsgálata közben ha a látás rövidlátás képes végigolvasni a táblát, akkor előszőr meg kell találni ennek az okát. Amennyiben fénytörési hiba áll a gyengébb látóélesség hátterében, az ideális látásjavító korrekció felírásához pontosan meg kell határozni a szem fénytörési hibáját.

Ezt manuálisan, úgynevezett skiaszkópiával, vagy automata géppekkel is megtehetik.

Ezek után történik a lencsék cserélgetésével a szükséges dioptria megállapítása. A vizsgáló orvos leméri továbbá a pupillák távolságát is, melynek ismerete szintén elengedhetetlenül szükséges a szemüveg elkészítéséhez.

A szem anatómiája Látószervünk három fő részből tevődik össze: a szemgolyóból, a látóidegből - ami összeköti a szemgolyót agyunk látásban szerepet játszó területeivel - valamint az úgynevezett "járulékos szervekből", amik közé a szemizmok, a szemhéjak, a szempillák, a könnymirigyek tartoznak.

Az emberi szemgolyó alakja gömbölyű, ha a látás rövidlátás a belsejében uralkodó túlnyomás az oka.

Legfontosabb alkotói a kötő- és szaruhártya, a csarnokvíz, a szívárványhártya, a szemlencse és annak függesztői, a sugártest, az üvegtest, a látóhártya, az ér- és ínhártya. A szembe bejutó fény áthalad a szaruhártyán, a csarnokvízen, a szemlencsén, az üvegetesti téren, majd eléri a látóhártyát, azaz a retinát.

Szemlencsénk működése felelős azért, hogy szemünk a különböző távolságokban elhelyezkedő tárgyakhoz alkalmazkodni tudjon, azaz képes legyen fókuszálni. A kocsonyás állagú, átlátszó rostokból álló, felfüggesztett lencsét a lencsefüggesztő rostok tartják a helyén. Ha a lencsét függesztő rostok elmozdulnak, a lencse alakja és fénytörése megváltozik, így biztosítva a megfelelő alkalmazkodóképességet.

Alkalmazkodóképességünk az életkorral csökken. Ennek a természetes folyamatnak tudható be, hogy aki korábban távolra és közelre is élesen látott, annak is 40 éves kor után egyre jelentősebb panaszai leszek, ha közelre szeretne fókuszálni; azaz idővel olvasószemüveg viselésére szorul. Az emberi szem sémás anatómiája.