Figyelem váltó látás, 1.1. Érzékelés és észlelés, mint megismerő folyamatok
Ha az érzékleteket aszerint osztályozzuk, hogy a tárgyról, eseményről milyen távolságból szerezhetünk információt, közeli és távoli figyelem váltó látás tudunk megkülönböztetni. A látás az utóbbiak közé tartozik.
A távoli érzékletek klasszikus meghatározásában kulcsfontosságú az a jellemző, hogy ezek segítségével anélkül is felfogjuk a tárgyak, események jellemzőit, hogy azoknak a közvetlen közelében kellene tartózkodnunk. Bár a hallás és a látás is a távoli érzékelés kategóriájába tartozik, a látás olyan tárgyakat, eseményeket is közvetít, amelyeknek nincs hangjuk, vagy oly messze vannak, hogy a hangjukat nem halljuk.
A látás az érzékelési-észlelési folyamatok közül az egyik legfontosabb, úgynevezett vezető érzékleti modalitás. Olyan lényeges információkat is közvetít a világban jelen lévő tárgyakról, amelyeket a hallás nem vagy kevésbé képes közvetíteni.
1.1. Érzékelés és észlelés, mint megismerő folyamatok
Ilyen a tárgyak színe, mérete, formája, téri helye, mozgása. Mindezeket a tulajdonságokat megfelelő részletességgel csak a fény képes közvetíteni, felfogásukra pedig különböző szemtípusok differenciálódtak az élővilágban.
Ezek receptorai végzik az átalakítást trandsz- dukciót.
A figyelem Azt hiszem, az emberi létnek és működésnek, nincs még egy ilyen komplex és fontos eleme, mint amilyen a figyelem.
A látás tárgyalása során mindvégig azzal foglalkozunk, hogy miként közvetíti a látás a világot, mi jellemzi a látási észlelést. Ebben a fejezetben röviden áttekintjük mindazt, ami figyelem váltó látás nehezen értenénk meg a magasabb szintű folyamatokat. Elsőként arról lesz szó, hogy mi is a látható fény, miként alakul át a fény az emberi agy számára feldolgozható üzenetté, azaz akciós potenciálok sajátos mintázatává. A fénytől a retináig A fény A fény az elektromágneses sugárzás egyik formája.
A fénynek az emberi szem számára látható spektruma az elektromágneses sugárzásfajtáknak csak igen szűk tartományát jelenti. Figyelem váltó látás további sugárzástípusok — csökkenő hullámhossz szerint — a váltóáram, a rádióhullám, a mikrohullám, az infravörös és az ultraibolya tengeri sáska látvány, a röntgenhullám és a gamma-sugárzás.
Ezt szemlélteti a 3. Az ilyen gyorsan terjedő sugárzással közvetített információnak az érzékelése-észlelése lehetővé teszi, hogy a tárgyakat, eseményeket megjelenésükkor minimális késleltetéssel, azaz azonnal lássuk.
Olvass minket Facebookon!
A fény része a környezetünket alkotó elektromágneses sugárzások tengerének. Ennek a tengernek, bármilyen sugárzás-összetevőjét is vizsgáljuk, hullámai vannak; kicsik és nagyok, gyorsan és lassan ismétlődők. A fény tehát hullámtermészetű jel, és hasonlóan minden ilyen jelhez, néhány alapvető jellemzővel írható le.
A hullám magassága az amplitúdó, a másodpercenként érkező hullámok száma a frekvencia. Magasabb frekvencia esetén például egy másodperc alatt jóval több hullám érkezik, mint alacsony frekvenciánál.
Több hullám, azaz magasabb frekvencia esetén természetszerűleg a hullámcsúcsok távolsága kisebb lesz, azaz a fény hullámhossza kisebb lesz, mint alacsony frekvenciánál.
A figyelem
A fény hullámainak ismétlődésére, eltérően a hanghullámoktól, ahol a frekvencia a konven- cionálisan használt jellemző lásd A hallás alapvető folyamatai című fejezetbena hullámhosszt használjuk mutatóként. A hullámhossz tehát a fényenergia frekvenciájának vagy rezgésének mértéke, hullámhossznak nevezett egységekbe alakítva.
- Video bemutató, hogyan lehet megszabadulni a rövidlátástól
- Kifejezések a látásról
- Percepció – a látás folyamatai
- Százhalombattai Hírtükör Online
- A környezettel való kapcsolatunk során állandó információfelvételt és -feldolgozást végzünk.
A hullámhossz nem más, mint annak az útnak a figyelem váltó látás, amelyet a sugárzás egyes hullámok rezgések között megtesz. A hullámok távolságának mértékegysége a nanométer a méter milliomod része.
A látható fény tartománya a és a nanométer közé esik. Az elektromágneses sugárzásfajták teljes tartománya, kinagyítva a látható fény szűk hullámhossztartományában a teljes spektrum A 3. Joggal elgondolkozhatunk azon, hogy mi lehet az oka annak, hogy pont erre a szűk tartományra rendezkedett be a Föld élőlényeinek a látószerve.
Teszteld az agyad
Feltehetően fizikai és evolúciós okai vannak mindennek. Nem valószínű például, hogy a sokkal szélesebb tartományt alkotó ultraibolya vagy infravörös fény felfogására kialakuló szem jól biztosította volna az élőlények alkalmazkodását a környezethez.
- Nézet a banális műveltség nem
- Érzékelés és észlelés, mint megismerő folyamatok | Képességfejlesztés az alsó tagozaton
- Ez a tartalom több mint öt éve került fel a honlapra, emiatt előfordulhat, hogy már nem időszerű.
- Fókusz - A figyelem
- Ginseng a látás javítása érdekében
- Hyperopia serdülőknél
Elsősorban azért nem, mert a rövidebb és a hosszabb hullámhosszú energia nem nagyon alkalmas a környezet tárgyainak, eseményeinek közvetítésére. A nanométernél rövidebb hullámhosszú fénnyel az a probléma, hogy a földi légkör molekulái jelentős részben elnyelik, ezért a világ tárgyaihoz el sem jut, és így vissza sem verődhet.
A látható fénynél, tehát a nanométernél nagyobb hullámhosszal jellemezhető hullámokkal viszont az a probléma, hogy ezek részben vagy teljesen áthatolnak a tárgyakon, és nem verődnek visz- sza róluk ilyen az infravörös fény is. Ez egyébként a mikrohullámú készülékek működésének fizikai alapja. A látható fény egy durván nanométeres tartományt ölel fel.
Az ebbe a figyelem váltó látás tartozó hullámhosszak együtt alkotják az összetett fényt vagy fehér fényt. A csak egy hullámhosszal jellemezhető sugárzás az úgynevezett tiszta vagy egyszerű fény.
Ezekhez az emberi észlelőrendszer sajátos színélménye kapcsolható erről a Színlátás című fejezetben bőven lesz szóa hagyományos hét alapszín: a vörös, a narancs, a sárga, a zöld, a kék, az indigókék és az ibolyaszín.
Az alacsonyabb frekvenciájú sugárzás hosszabb hullámhossz, magasabb nanométerérték a spektrum vörös végéhez, a magasabb frekvenciájú sugárzás rövidebb hullámhossz, alacsonyabb nanométerérték a spektrum ibolyaszín végéhez közelebbi tartományába tartoznak.
Bár ez részben meg is határozza a szemek helyét a fejen, az evolúció során az élővilágban sokféle változat alakult ki.
Általános pszichológia 1-3. – 1. Észlelés és figyelem
A gerinceseknél például elég jó összefüggést lehet felfedezni a szemek elhelyezkedése és az állatfaj életmódja között. Ilyen például a ragadozók szeme, amely azonos síkban helyezkedik el, biztosítva ezzel azokat a kétszemes megoldási lehetőségeket, amelyek a mélységlátáshoz nélkülözhetetlenek erről a Tér- és mélységészlelés című fejezetben bőven lesz szó.
Tudjuk azt figyelem váltó látás, hogy egyes állatok pl.
A Vision Therapy VTangol kifejezés melynek tartalmi fordítása: látókéreg stimulációs fejlesztő tréning. Ez a program az optometria azon része, mely a vizuális részképességek fejlesztésével segíti látórendszerünk hatékony működését.
