Figyelem és látvány

Ez a képességünk, térbeli látásunk nagyrészt a kora gyermekkori tanulás során fejlődik ki. A látás tanulása kezdeti gyors fejlődés után — egyes vonatkozásaiban — egészen a kamaszkorig eltart.

1. Látás mínusz 4 van
2. Harcosok látás nélkül
3. Все здорово рассердятся.
4. Здесь тоже ничего, - сказал он через несколько секунд.
6. Все, - ответила другая женщина.
7. Látásélesség mínusz egy
8. Наш удар должен полностью лишить октопауков боеспособности.

Környezetünkben élőlények és élettelen tárgyak mozognak, és mi is mozgunk hozzájuk képest. A közeledők retinánkra eső képének mérete egyre növekszik, a távolodóké csökken.

Az elhaladókról, elfordulókról pillanatról pillanatra más szögből, más oldalukról érkezik kép a retinánkra.

A kétszemes látás Az Ames-szoba illúzió lényeges eleme, hogy egyetlen pontból, egy szemmel látjuk a teret. Az akkomodáció és a légtávlat jelzőmozzanataitól eltekintve, egy pontból valóban végtelen sok, különböző térbeli alakzat egyformának látszhat, és elvileg nem tudjuk eldönteni, hogy egy látvány valójában milyen alakzatot takar. Ha van egy másik pontunk is, ahonnan a kérdéses alakzatot megnézhetjük, az onnan látható másik képhez szintén végtelen sok, különböző térbeli alakzat tartozhat. A térbeli változatok két végtelen sokaságában azonban csak egyetlen olyan alakzat van — és egy mindig van - mely mindkét sokaságban megtalálható, közös.

Az is előfordul, hogy bizonyos dolgokat csak részletekben látunk, ahogy egy macskát a kerítés mögött. Közben sok esetben, mint például felhős, szeles időben vagy lombos fák alatt napsütésben a megvilágítás — és így a retinánkra érkező kép világossága is — folyamatosan változik.

• Vérfagyasztó látvány fogadta az állatkereskedésbe látogatókat - videó
• Она вспомнила дни своей молодости, когда беззаботно блуждала по этим краям рядом со своим дорогим Модель была великолепна.

Napszemüveget viselve vagy egy katedrális belsejében színes üvegablakok mögött még a szemünkbe érkező fény színe is megváltozik. Mindezen változatosság ellenére pillanatnyi kétség nélkül ismerjük fel a látottakat: méretüket, alakjukat, színüket és világos vagy sötét voltukat.

Általános pszichológia 1-3. – 1. Észlelés és figyelem

Hogy a retinális kép sokrétű és folyamatos változékonysága mellett és ellenére is képesek vagyunk felismerni környezetünkben azt, ami állandó, és ezeket elválasztani a valóban változó mozzanatoktól, azt a látás tanulása során elsajátított konstanciáknak köszönhetjük. A konstanciák közös jellemzője, hogy egy-egy tulajdonság — méret, alak, hely, szín vagy világosság — megítélésében mind a tágabb képi környezet, mind a világról megtanult tapasztalat is szerepet játszik.

Képeket, tárgyakat mutatva neki, tekintetének követésével megfigyelhetjük, mi az, amire gyakran, szívesen néz, és mi az, ami nem érdekli; miközben mérhetjük szívritmusát, elemezhetjük agyi elektromos jeleit. Az újszülöttek látása kezdetben homályos és életlen lásd az ábrátlényegében világos és sötét foltokra korlátozódik.

Egy hónapos kortól már meg tudják különböztetni az éles kontrasztokat, érzékelik az arcok körvonalát, szívesen figyelik az összetett, részletgazdag alakzatokat.

A levegőből is döbbenetes látvány: mintha kiharapták volna az ikonikus irodaház közepét

Három hónap után egyszerűbb idomok éleit, sarkait nézegetik, és felismerik az anyjuk arcát. Ötödik hónaptól már az idegen arcokat is megismerik.

A három hónapos csecsemő már nézegeti kezeit is, követi mozgásukat, amihez kapcsolódóan a harmadik és hatodik hónap között kialakul a távolság, a mélység érzékelése.

Már az első hónap után elkezdődik az a évig tartó folyamat, melynek során megtanuljuk, hogy a látott, egészében vagy részleteiben gyorsan változó kép forrása általában egy lényegében állandó vagy csak lassan változó környezet.

A képsíkok

Ahhoz, hogy ebben a környezetben eligazodjunk, hogy megfelelően viselkedjünk, a veszélyeket elkerüljük, látásunk fejlődésével kialakulnak azok az alapvető szabályok — a konstanciák - melyek segítségével a változó képek mögött is képesek vagyunk meglátni a környezet állandó elemeit. Nagyságkonstancia A környezetünkben mozgó tárgyak képének mérete folyamatosan figyelem és látvány a retinánkon: a közeledő tárgy retinális képe megnő, a távolodóé csökken.

Ezért tekintjük a retinális kép méretét fontos távolsági jelzőmozzanatnak. A nagyságkonstancia érvényesülésének köszönhetően azonban, retinális képük méretének változása ellenére, magukat a tárgyakat folyamatosan és változatlanul ugyanolyan méretűnek észleljük.

Egy tárgy felismerésekor ugyanis amellett, hogy azt perceptuálisan körülhatároljuk, kiragadjuk a hátteréből, egyben el is helyezzük benne, azaz a tárgy felismerése egyben térbeli helyzetének felismerését is jelenti.

Látórendszerünk az észlelt méretet a retinális kép mérete és az észlelt térbeli helyzet együttes hatása alatt alakítja ki. Ez magától értetődik, ha meggondoljuk, hogy egy tárgy retinális képének mérete 6.

Médiatár A következő fejezetben számba vesszük a mozgóképek azon formai elemeit, amelyek egy elemzés során figyelemre tarthatnak számot. Természetesen minden olyan apróság is tárgya lehet az elemzésnek, ami a legkisebb módon is érzékelhető benyomást kelt a nézőre, de itt csak azokat a formai vonásokat tárgyaljuk, amelyeket a legtöbb mozgóképes alkotás felhasznál esztétikai hatások kiváltására. Ez a mozgóképek esetében három dimenzióban történhet: a látvány, a hang és az idő dimenziójában. Ebben a sorrendben fogjuk tárgyalni a mozgóképek formai összetevőit, és megnézzük külön-külön és egymáshoz való viszonyukban is azt a szerepet, amelyet az esztétikai hatások kiváltásában az egyes eszközök betölthetnek.

A retinális méret, azaz a látószög a tárgy méretétôl és távolságától függ. Ugyanannak a tárgynak a látószöge közelebbrôl nagyobb, távolabbról kisebb aazonos távolságból figyelem és látvány nagyobb tárgy látószöge a nagyobb bés különbözô távolságból különbözô méretû tárgyak retinális képének mérete egyforma is lehet c Emmert törvénye szerint ahhoz, hogy a látószög ismeretében egy tárgy tényleges méretére következtethessünk, ismerni kell a tárgy távolságát is, amit a tárgy környezetét látva általában kellő pontossággal érzékelünk.

A szabály működéséről figyelem és látvány következő egyszerű kísérlettel magunk is meggyőződhetünk. Fehér számítógép-képernyő bal oldalára rajzoljunk egy 2 centiméter átmérőjű korongot, és nézzük meredten másodpercig. Előre-hátra hajlongva, a képernyőt közelítve, távolítva, az utókép méretének csökkenését, illetve növekedését fogjuk tapasztalni, aminek magyarázata az, hogy a változatlan méretű retinális utóképet mindig a képernyő távolságában, a képernyőn lévőnek észleljük.

Releváns jogdíjmentes képek

Azokban a ritka esetekben, amikor egy tárgy távolsága nem nyilvánvaló, amikor a távolság becslését a körülmények nem teszik lehetővé, a méretek becslésével is zavarba jövünk. Példa lehet erre egy ismeretlen tárgy fényképe, ha a képen nem látszik a környezet, vagy más ismert méretű tárgy.

• Szabadbölcsészet
• Vérfagyasztó látvány fogadta az állatkereskedésbe látogatókat - videó Origo

Hasonlóan figyelem és látvány jöhetünk holdmentes éjszaka, sötét autópályán felbukkanó tereptárgyak, átívelő hidak, hídpillérek közeledtekor is. Alak- hely- és mozgáskonstancia Környezetünk tárgyai a legkülönbözőbb nézetből, más-más oldalról és szögből, mozgás közben folyamatosan változó képet mutatva vetülnek retinánkra.

A csukott, a félig vagy teljesen nyitott ajtó képe a retinán a téglalap mellett különböző szélességű trapéz vagy — éle felől nézve — az ajtó vastagságának megfelelő szélességű vonal is lehet.

A számos különböző retinális kép ellenére tárgyaink mindig a maguk alakjában tudatosulnak; bármelyik szögből nézzük is, bármelyik képét látjuk is egy ajtónak, azt mindig téglalap alakú ajtóként észleljük. Bár az összes többi helyről többé-kevésbé torzult, a valóságban sehonnan nem látható képsort látunk tehát, szemben az ajtó esetével, nem azt a látványt, mintha a valóságos helyszínt néznénk máshonnanakárhol ülünk is, tudatunkban a torzulásmentes cselekmény jelenik meg.