Falusi látomás egyik napról a másikra, SZENTI TIBOR: A TANYA
SZENTI TIBOR: A TANYA
Már a boszorkányok támadják Magyarországot A középkori boszorkánypara sok közös vonást mutat a migránsozással és sorosozással. Mesterségesen gyártott ellenségkép és az emberek miatti félelem okozta tömeghisztéria a Nyilván nem azért kattintottak erre a cikkre, mert eddig nem tudták, milyen durva lehetett a középkorban élni, de azért mégis: Nagyon durva lehetett a középkorban élni!
A keresztény Európa legfejlettebb részein, a Francia királyságban és a Német-Római-birodalomban például évszázadokon keresztül valóságos dilijárványok söpörtek végig. Egész települések csúsztak bele kollektív hallucinációkba, vizionáltak angyalokat vagy démonokat, éltek át közös viszketést, mindenkit gúzsba kötő kínt, mintha csak Dante Purgatóriumába pottyantak volna.
Ráadásul az időről időre felbukkanó rontás valóban meggyötörte a testet.
Voltak, akik úgy írták le az érzést, hogy hangyák fúrták be magukat a bőrük alá, mások úgy érezték, kard nélkül belezik ki őket. Az áldozatok teste is deformálódott: a nyak furcsa görcsben csavarodott meg, a végtagok eltorzultak, és üszöktől feketedtek meg.
És ha nem amputálták idejében az elhalt ujjakat, kezeket, lábfejeket, akkor az üszkösödés gyorsan átterjedt más testrészekre, halállal fenyegetve az áldozatot — igaz, a kor orvosi viszonyai között az amputálás sem volt épp megnyugtató opció. A keresztény séma szerint a bizarr kórságot spirituális jelenségként fogták fel; igaz, ez a séma rögtön kétféle értelmezésre adott lehetőséget: Isten csapott oda a bűnösöknek, és ezt a falusi látomás egyik napról a másikra alázattal kell viselni.
egyik napról a másikra (él) | Színes szinonimatár | Kézikönyvtár
A kétféle értelmezés alapján azután azokat, akiken megmutatkozott a démonokkal megküzdő egyiptomi remetéről, Szent Antalról elnevezett kór, vagy vezeklőknek, vagy boszorkánynak, vagy a boszorkányság áldozatának tartották — és sokszor csak a véletlenen múlt, hogy az ember melyik kategóriába került. De az inkvizíció intézményesülésével és a boszorkánysággal kapcsolatos hisztéria elharapódzásával egyre gyakrabban a második értelmezés vált uralkodóvá, és ahol felütötte a fejét a kór, ott az falusi látomás egyik napról a másikra és világi hatóságok a betegséget leginkább egy kiadós boszorkányüldözéssel akarták gyógyítani.
Élete[ szerkesztés ] Édesapja asztalos mester volt, a család minden bútorát maga készítette.
Ráadásul úgy tűnt, a Szent Antalnak szentelt ispotályok képesek megálljt parancsolni a kór terjedésének: azok a szerencsétlenek, akik szenvedéseikre a vörössel jelölt falak között kerestek enyhet, sokszor számoltak be állapotuk javulásáról — hogy azután hazatérve gyakran áldozatul essenek a kór újabb rohamának.
A háztartások ugyanis hiába alkalmaztak Szent Antalnak kedves rítusokat — mondjuk azt, hogy egy kifordított liszteszsákkal jól megverték a beteget —, valamiért képtelenek voltak védekezni a rontással szemben. A kór kettős jellege, terjedésének esetlegességei miatt nem csoda, hogy a valódi magyarázatra annak ellenére is évszázadokat kellett várni, rövidlátást akar a megoldás a tányéron hevert: nem máshol, mint az egyik legközönségesebb gabonafélében, a rozsban.
Navigációs menü
Pontosabban nem is magában a rozsban, hanem egy rozson élősködő gombafajban. Ez a gomba, amit latinul Claviceps purpureá-nak, magyarul kissé félrevezető módon anyarozsnak neveznek, szabad szemmel is látható, centiméteres feketés-lilás kinövésként szkleróciumként jelenik meg a kalászon, és annyira közönséges kísérője a növénynek, hogy az es évekig úgy gondolták, hogy ez nem egy kórokozó, hanem a rozs része.
Az anyarozs nemcsak a rozsban, hanem a többi gabonafélében és még egy sor növényben is előfordulhat, de mégis a rozs a leggyakoribb hordozója.
Onnan pedig úgy került az emberi szervezetbe, hogy a rozzsal együtt beleőrölték a lisztbe, utána pedig belesütötték a kenyérbe.
Szárnyas szeptember Elment a nyár fehér és fekete napokkal, riadalmas éjszakákkal. Mikor a gyermektől azt kérdezték: mennél-e kollégiumba?
A kenyér az anyarozstól kissé feketés lett, de íze nem árulta el, hogy továbbra is nagy koncentrációban tartalmazza az ergotamin nevű alkaloidát, mely pár nap, esetleg pár hét alatt fejti ki a fentebb leírt, igen sokrétű és igen brutális hatását melyet a kiváltó vegyületről ergotizmusnak is neveznek. Anyarozs vagy varjúköröm Az anyarozs leginkább a hűvösebb, csapadékosabb tavaszokon szaporodik el a rendszertelenebbül fejlődő rozson — ezért is voltak gyakoriak az általa okozott járványok az óceáni éghajlatú francia partokon, a hűvösebb svájci hegyvidéken vagy a Rajna-völgyében ahol ben az első tömegpszichózist dokumentálták.
Ráadásul amikor rossz volt a termés, akkor a szegényebb rétegek nem engedhették meg maguknak, hogy lemondjanak a kicsit furcsább ízű kenyérről, ezért őket aránytalanul jobban sújtotta Szent Antal tüze, mint mondjuk a nemeseket - és ezért is segíthetett rajtuk az antonita rend ispotályainak jobb étrendje.
A Hét 1978/2 (23. évolyam, 27-53. szám)
Ma már az is bizonyított tény, hogy a történelem talán leghíresebb boszorkánypere, a salemi mögött sem egyszerű tömeghisztéria áll, hanem az hűvös, esős tavaszán megszaporodó anyarozs kiváltotta hallucinációk.
Szegények persze érezték a nyomást, és rá is böktek három asszonyra. Ők aztán a kínvallatások hatására további boszorkányokat neveztek meg, akiket szintén lefogtak, vallomásra kényszerítettek, majd kivégeztek. Összesen húsz nő halt meg így.
Fotó: Wikipedia De egyes történészek a Francia Forradalom kezdeti szakaszának arisztokrataellenes vidéki pogromjai — a Nagy Félelem — mögött is egy durva anyarozs-fertőzést sejtenek, melynek pszichotikus jelenségeit a parasztok éhínségtől és a nemesi bosszútól való félelme határozta meg.
A megmentő kovász Vannak spekulációk arról, hogy az anyarozs már az ókori görögök egyik beavatási kultuszában, az eleusziszi misztériumokban — ami annyira titkos volt, hogy az utókor alig tud róla valamit - is szerepet játszhatott, de valószínűbb, hogy a gombafertőzés a rozs meghonosítóival, a germán törzsekkel együtt érkezett Európába.
Éltessön az Isten Sok neved napjára.
De pont őket nem sújtotta az ergotizmus, méghozzá azért, mert tiszta rozskenyeret sütöttek, amit azonban csakis kovásszal lehet dagasztani. Márpedig a kovász gombaölő szerként funkcionál a kenyérben, és elpusztítja az ergotamint.
- Hihetetlent, de való igazat annál inkább.
- Látás 4 hogyan kell kezelni
- Ez az érdeklõdés Európa-szerte is megfigyelhetõ, fõleg Délkelet-Európa volt kommunista országainak katolikus lakosai szentelnek nagy figyelmet ezeknek a jelenségeknek például: Medugorje, a volt Jugoszláviában.
Később is egész vidékek menekültek meg az anyarozsfertőzéstől, csak mert épp másként kelesztették a kenyeret. De Európa meglehetősen nagy részén használtak kevert lisztet, méghozzá azon egyszerű oknál fogva, hogy a növényvédő szerek megjelenése előtt dikvertin-dihidrokercetin a szemészetben igyekezett többféle gabonát vetni, mert így kisebb volt az esélye annak, hogy valamilyen katasztrófa az egész termést elviszi, és mindenki éhen hal.
Buna Konstantin Sándor – Wikipédia
És a kenyeret is sörélesztővel kelesztették meg, ami érintetlenül hagyta az anyarozs mérgét. Nem csoda, hogy a hétköznapi logikával igen nehéz volt felfedezni az anyarozs és az ergotizmus közti összefüggést. És tulajdonképpen valahol az is érthető, hogy a mérgezés pszichedelikus hatásai miatt évszázadokon keresztül hittek a kór természetfeletti eredetében, hiszen — a bevésődött kulturális kódok alapján — mindenki sátáni kísértéseken és démoni kínzásokon keresztül élte meg szenvedéseit.
Azonban a keresztény szimbolika nem csak táplálta Szent Antal tüzének megélését, hanem maga is sokat merített a víziókból: az ergotizmus motívumai számos műalkotásról köszönnek vissza Bruegeltől Hieronymus Bosch-ig, és alapvetően meghatározták a boszorkánysággal kapcsolatos hiedelmeket.
Tartalomjegyzék
Ráadásul a XIX. Ennek ellenére Franciaországban az utolsó tömeges mérgezés nem is olyan régen, ben történt, amikor is egy Pont St. Espirit nevű faluban kétszáz ember kattant be, közülük ötvenet szállítottak elmegyógyintézetbe, de hét ember életét már nem tudták megmenteni jellemző módon van olyan elbeszélés, ami nem az anyarozst, hanem az LSD tömegre tett hatására kíváncsi CIA-t teszi felelőssé a mérgezésért.
Mára az anyarozzsal már tudatosan fertőznek meg egyes gabonatáblákat. De nem a boszorkányok, hanem a gyógyszergyárak, melyek így akarnak elegendő ergotaminhoz jutni a fejfájáscsökkentő, anyaméh-összehúzó, vérzéscsillapító vagy vérnyomáscsökkentő szerek számára — a mesterséges fertőzés és az anyarozs felhasználásának úttörője egyébként Békésy Miklós volt, a Nobel-díjas Békésy György öccse.
Az ergotamin pszichedelikus hatásait pedig az LSD-vel sikerült kiaknázni, amit Albert Hoffmann ban a Sandoz svájci laboratóriumában az anyarozsból kivont anyagból falusi látomás egyik napról a másikra.
