Epifániától keletre,
Vízkereszt a karácsonyi ünnepek zárónapja, ezután kezdődik a farsangi időszak.
Először a III. Az epifánia ünnep először a III.
Epifániától keletre epifánia kifejezés a római császári udvarból ered, azzal a jelentéssel, hogy az uralkodó ünnepélyesen bevonult egy városba, kinyilvánítva hatalmát epifániától keletre pompáját. Leány háromkirályok, Szakmár Magyar népviseletbe öltözve lányok vették át Gáspár, Menyhért és Boldizsár szerepét.
Idén nemcsak nevetéstől, zenétől is hangos lesz az Erdélyi Humorfesztivál
Mágusok az evangélium szerint Az epifánia első, egyben legjellegzetesebb, legszínesebb jelentése a három királyok, epifániától keletre más néven a napkeleti bölcsek érkezésének ünneplése. Az evangélium mágusoknak nevezi őket, ami olyan tudósokat jelent, akik a természet titkainak kutatásával, és csillagászattal foglalkoztak, innen a napkeleti bölcsek elnevezés.
A három királyok hálás témául kínálkozott főként a festőművészetnek, jellegzetes alkotás például Dürer Három királyok című műve és Ferenczy Károly hasonló témájú alkotása. A napkeleti bölcsek a mesében A három királyok magyar változata egyes képeslapokon és mesekönyvekben.
Számos népszokás maradt meg Az ünnepi népszokások közé tartozik a csillagozás vagy háromkirály járás hagyománya, amely a napkeleti bölcsek látogatását idézi fel. E három alakot csak gyermekek személyesíthetik meg, a betlehemezés mintájára. A házakat vízzel és sóval szentelték meg ezek gonoszűző szerek és a pap krétával a szemöldökfára írta a házszentelés évét és a G.
A hívek meglátogatásának szokása összekapcsolódott a lélekpénz beszedésével. Szokás leszedni a karácsonyfát A szentelő pap és a háziak viselkedésétől függött a tyúkok évi tojáshozama, a kender növekedése, a házszenteléshez kapcsolódó népszokások a leányok jövendőbelijére, férjhez menetére vonatkoznak.
A vízkereszti népszokásokból mára már leginkább csak annyi maradt, hogy ekkor szokás leszedni a karácsonyfát.
