Emberi látomás alkonyatkor
Dsida Jenő élete és költészete A költő Ezt tanúsítja a szatmárnémeti főtéri plébánia Kereszteltek Anyakönyve, XI.
Elérhetőség
Apja, Dsida Aladár tényleges katonatiszt a közös műszaki alakulatoknál, anyja csengeri Tóth Margit. Itt él hároméves koráig; ben Budapestre költöznek, ahol emberi látomás alkonyatkor első elemi osztályt is végzi a Szarvas utcai apácaiskolában. Az első világháború kitörésekor apját az orosz frontra vezénylik, ahol hamarosan fogságba esik. A fiatal anya két kisfiával, Jenővel és a nála négy évvel fiatalabb Aladárral Beregszászra költözik apjához, Tóth Géza állomásfőnökhöz.
Minerva baglyának éteri pillantása mint michaeli művészet Planéta és szeráf III. A mondás a görög főisten, Zeusz harmadik lányának, az atyja fejéből előpattant Pallasz Athénének a római megfelelőjére, Minervára, a bölcsesség, a tudomány, a művészetek és mesterségek a techné istennőjére, illetve az ő szent madarára vonatkozik, és arra utal, hogy ez az éjszakai szárnyas a sötétben, mintegy a sötéten keresztül lát, hogy a bagoly - s az általa megtestesített princípiumok: a mesterségek és művészetek, a tudomány és a bölcsesség - az éj leple alatt, a sötétségben képesek igazán kibontakozni és szárnyra kelni.
Itt jár iskolába a költő második elemitől a második gimnáziumig. Itt esik át egy súlyos vörhenyen; anyja szerint ennek szövődménye volt az a szívbillentyű-elégtelenség, mely élethosszig tartó betegsége és korai halálának közvetett oka lett. Az állomásfőnök szolgálati lakása a beregszászi állomás épületében volt; ennek főbejárata fölött ma kétnyelvű emléktábla örökíti meg ezt az életszakaszt.
Dsida Aladár ekkor tér vissza hadifogságból, s e városba nevezik ki állomásparancsnoknak. A költő a város katolikus gimnáziumába jár az ben tett érettségi vizsgáig. Ez a vizsga kétszeresen is nyomasztó emléke lett a költőnek.
Nem sokkal előtte iskolájának román igazgatója ki akarta csapatni az ország összes iskolájából egy általa irredentának minősített költeménye miatt.
Ez lehetetlenség. Bach olyan, mint a szokás. Ha valaki szokásból tesz valamit, a szokásnak az értelmét csak úgy foghatja föl, ha egy eredeti helyzetet fog föl probléma és old meg. Tehát Bartókból érthető meg Bach és nem fordítva.
A Karácsonykor című verset, mely a költő emlékezése szerint egy szatmári újság karácsonyi mellékletében jelent meg, aligha lehet így olvasni, ezért a költő Szatmár parlamenti képviselőjéhez fordult védelemért. Aki, miután becsületszavát vette a fiatal poétának, hogy versével nem akarta a románság nemzeti önérzetét sérteni, elhárította feje felől ezt a veszedelmet.
Esszébe ágyazott krízisregény | Petőfi Irodalmi Múzeum
A költő ezt később megírta Dragoş Teofil és egy magyar gimnazista karácsonyi története [Emlék] címen. A kéziratot az Imbery Melinda őrizte hagyatékban olvastam.
MozgásKépp Társulat: Fantazmagória (demo long version)
A másik nyomasztó élmény maga az érettségi vizsga volt, mely szigorúságával a magyar fiatalok továbbtanulási esélyeit igyekezett csökkenteni. A rosta keményen dolgozott: huszonegy magyar fiú közül mindössze ötünknek sikerült az érettségi" - írta Tízéves nem-találkozó című tárcájában a kolozsvári Keleti Újságban, ben.
Érettségi után beiratkozik a kolozsvári egyetem jogi karára.

Így aztán a költő továbbra is családi környezetben él. Jogi tanulmányait folytatja ugyan - harmadéves voltáról még dékáni igazolás tanúskodik ból - de érdeklődését egyre inkább az irodalom köti le.

Miután verseit kolozsvári folyóiratok is közlik A Hírnök, Pásztortűzhajlamainak megfelelő szerény megélhetést is talál; ben a Pásztortűz technikai szerkesztője lett, valójában azonban a folyóirat tényleges szerkesztője. Munkájának elismeréseképpen tól szerkesztőként szerepel a folyóirat címlapján, egészen ig. Ekkortól a kolozsvári Keleti Újság belső munkatársa.

E szerkesztői - hírlapírói munkával biztosította szerény megélhetését. Ugyanakkor a megfeszített munka a költői alkotástól vonta el idejét, és egészségét is aláásta. Közös életük rövid ideig tartott. Kórlapja szerint - melyet dr.
Nyitvatartás
Vass Zoltán kolozsvári fogorvos őrzött meg - kezelése február án kezdődött; a kórisme "infarktushoz vezető fertőzéses szívburok-gyulladás". Május végére állapotát reménytelennek ítélik, s hazaszállítják szülei lakására. Itt éri utol a halál A költő, életének utolsó, kolozsvári évtizedében részt vett az erdélyi ifjúsági mozgalmakban is. Alelnöke volt a katolikus egyetemi hallgatók egyesületének, majd ban egyik alapító tagja az Erdélyi Fiatalok csoportosulásának, elzáródás segíti a látást csaknem haláláig főmunkatársa a hasonló című folyóiratnak.
Kötelességekbe kötözött életét csak ritkán szakítja meg egy-egy jótékony kitérő. Eredetileg anyagi okokból vállalta el ezt a feladatot - levelezéséből kiderül, hogy báró Huszár Lászlóné havi 4 leut és teljes ellátást kínált munkájáért, míg a Pásztortűznél technikai emberi látomás alkonyatkor fizetése csak havi 2 leu volt - de a több hónapos vidéki élet jót tett a költő egészségének emberi látomás alkonyatkor, és felajzotta alkotó kedvét.
- Krízislátomás – Illúzió vagy figyelmeztetés a jövőből? | Nők Lapja
- Jeles Napok - Szent Hubertus
- Teljes szövegű keresés Lélek A h.
Csaknem egy kötetnyi verset írt Abafáján, emberi látomás alkonyatkor ami a mennyiségnél fontosabb: ezekben a versekben új formákkal és új témákkal kísérletezett. Abafáji tartózkodása idején választotta tagjává a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság. Megismerkedése Bánffyval talán közrejátszott abban is, hogy nyarán meghívták a "helikoni munkaközösség" negyedik marosvécsi találkozójára, melynek ettől kezdve minden évben vendége volt.
Ő volt a "zarándokcsoport" tolmácsa és idegenvezetője, utazásáért tehát munkával fizetett.
Parókia – Dániel könyve - Kerestem az értelmét
Úti élményeit riportsorozatban örökítette meg a nagyváradi Magyar Lapok hasábjain. Ezt a riportot még ugyanebben az évben önálló füzetként is megjelentette, Magyar karaván Itálián keresztül címen. Magyarországon az Erdélyi Helikon munkatársaként járt ben, irodalmi esteken olvasott fel több városban. Egyházi esküvőjének napján indul; ez volt a fiatal pár nászútja. Ekkor írja Csokonai sírjánál című költeményét, az erdélyiség és a kisebbségi sorsvállalás megrázó vallomását.
Mottója: "»A Reményhez« című Csokonai-vers dallamára énekli másfélmillió zarándok. Igaz, hogy erre a rövid pályafutásra gondosan felkészült; diákkori zsengéinek, korai műhely-gyakorlatainak száma eléri emberi látomás alkonyatkor ötszázat.
Erdélyi írótársai elismerték tehetségét, formaművészetét, de szélesebb körben, a magyar irodalom egészében csak halála után kezdték felfedezni. A Nyugat, melynek irányához legközelebb állt, egyetlen versét sem közölte, sem kritikát köteteiről. Az es években két ígéretes jele is van "a költő feltámadásának", ahogy egyik versében a posztumusz elismertséget nevezte.
Dsida Jenő összegyűjtött versei
Egyik Válogatott verseinek budapesti megjelenése ben Rónay György szerkesztésében és előszavával, a másik Vajthó László ben megjelent Mai magyar költők című antológiája, melyben József Attilával azonos terjedelemben szerepel. Emberi látomás alkonyatkor költőnek így induló elismerését azonban megszakította a fegyverek zaja, majd a háború utáni politikai változások.
Körüljárnak, s kicsit nem értik, miért rohantam ilyen messze? Kutatnak rajtam, bennem, — s végül körül is néznek tán a tájon, amelyre végig csak szorongva Heltai Gáspár: Száz fabula részlet Egy igen szép szarvas talála egy igen szép forrásra. És midőn kévánságoson ivott volna belőle, és a vízbe tekéntvén szép szarvait meglátta volna, igen kezde azokat dicsírni és magát azokáért elhinni.
Mire örökségét a magyar olvasóközönség birtokba vehette volna, politikában és irodalomban emberi látomás alkonyatkor a magát baloldalinak nevező értelmiségi csoport ragadta kezébe a hatalmat, mellyel Dsida Jenő sohasem rokonszenvezett, sőt néha éles vitában állott.
E csoport heves - és utólagos - támadásokat indított a "helikoni munkaközösség" és annak eszmei programja, a transzszilvanizmus ellen, és Dsidát is megtette e támadások célpontjává.
A költő versei kötetben csak az es évek végén - Romániában csak ban - jelenhettek meg könyv alakban, akkor is a cenzúra által megcsonkítva. E kötetek: Dsida Jenő: Tóparti könyörgés. Válogatott versek. A válogatás és az előszó Áprily Lajos munkája. Szépirodalmi Könyvkiadó, illetve Dsida Jenő: Versek. Bukarest, emberi látomás alkonyatkor Irodalmi Könyvkiadó.

A válogatás és az előszó Szemlér Ferenc munkája, aki a cenzúra durva beavatkozása miatt válogatóként levétette nevét a kötetről. Filológiai érdeme e kötetnek, hogy közölte Dsida Jenő verseinek bibliográfiáját Réthy Andor összeállításában, mely az akkor hozzáférhető kéziratos hagyaték adatait is tartalmazza.
- Lélek | Keresztyén bibliai lexikon | Kézikönyvtár
- Lemennek, ám nem áll ott senki.
Viszonylag teljes kiadásra csak ban került sor. Dsida Jenő: Összegyűjtött versek és műfordítások. Szerkesztette, válogatta, az utószót és a jegyzeteket írta Szakolczay Lajos. A bevezető tanulmány Láng Gusztáv munkája. Budapest, Magvető Könyvkiadó. De meg kellett dőlnie a hamis ideológiai előítéleteket és a szövegcsonkító, szövegtiltó cenzúrát fenntartó rendszereknek, hogy a költő elfoglalja az őt megillető helyet a magyar irodalom értékrendjében.