Asszociatív látás, Pszichológia | Sulinet Tudásbázis
Vizuális agnózia[ szerkesztés ] Az agnózia asszociatív látás igen ritka neurológiai betegség, melynek tanulmányozása már az as évek végétől megkezdődött. Ezt az elnevezést Freud alkalmazta elsőként ben az afáziáról írt tanulmányában. Az agnózia egy modalitás specifikus felismerési nehézségre utal.
Lényeges, hogy az észlelési rendszer zavaráról van szó. Tárgyfelismerési zavar[ szerkesztés ] A tárgyfelismerési zavar lényege a tárgyak felismerésének, azonosításának nehézsége vagy képtelensége anélkül, hogy bármilyen látási vagy értelmi sérülés fennállna.
Tehát a látás teljes mértékben működik, de a felismerés kárt szenved. Lissauer es évek elején megkülönböztette az apperceptív és az asszociatív agnóziát.
1. Az alkotó
Apperceptív agnózia[ szerkesztés ] Az apperceptív agnózia lényege, hogy az észlelési benyomás kialakítása elakad, sikertelen. Az mi segít javítani a látást személyek különbséget tesznek a színek között, képesek a vonalak irányát értelmezni, illetve a mozgások észlelése is rendben zajlik. A problémát az adja, hogy nem képesek a különböző információkat integrálni és egységes egésszé szervezni. Általában nem asszociatív látás az alakzatokat, tárgyakat megkülönböztetni vagy lemásolni rajzon azokat.
A asszociatív látás szerint az ilyen agnóziák általában diffúz sérülésre utalnak az occipitális lebenyben és a környező területeken. Ez a típusú agnózia gyakran a szénmonoxid-mérgezés következményeként alakul ki. Egy kevésbé súlyos esetben, ha a személynek nehezére esik egy tárgyat asszociatív látás nézetekből azonosítani, akkor transzformációs agnóziáról beszélhetünk.
Egyes betegek vizsgálatánál azt vették észre, hogy néhány esetben az orientáció megítélése szenved kárt, ugyanakkor a tárgy azonosítása megfelelő körülmények között működik.
Ennek hátterében a látórendszer két elkülönült pályarendszerét feltételezik. A két rendszer: a téri helymeghatározásban, mozgásészlelésben és a mozgás irányításában megnyilvánuló úgynevezett dorzális rendszer, a másik a asszociatív látás rendszer, amely a tárgyak felismerését teszi lehetővé.
Feltételezhetően látórendszerünk a fent említett két rendszeren keresztül két reprezentációt hoz létre: az egyik az észlelést, a másik a cselekvések irányítását szolgálják. Vizsgáltak olyan agnóziás személyt, aki nem ismerte fel a tárgyakat, de például, ha egy levelet kellett egy postaláda nyílásába helyeznie, akkor ezt a nyílás orientációjától függetlenül képes volt végrehajtani.
Tartalomjegyzék
Ha egy személy a látóterében csak egy tárgyra vagy annak csak egy aspektusára asszociatív látás csak figyelni, akkor azt asszociatív látás nevezik. Ez a Bálint-szindróma egyik jellegzetes tünete. Asszociatív agnózia[ szerkesztés ] Asszociatív agnózia esetén a beteg képes a rajzokat lemásolni, de emlékezetből nem képes azt elkészíteni. A rajzok másolása igen lassan megy és részletről-részletre haladva történik, vagyis nem alkotnak egészleges képet.
A képről nem tudja megnevezni a látott tárgyakat és azoknak funkcióiról sem tud beszélni, de ha arra kérdeznek rá, hogy mi egy adott tárgy, például: esernyő, akkor logikusan el tudja magyarázni mire való.
Tehát a felismerési képesség részben megmarad. Az asszociatív agnózia esetén a személyek képesek az észlelési csoportosításra, azaz alkategóriákat tudnak létrehozni asszociatív látás tudják, hogy a nyuszi egy állat, de nem tudnak a viszonylagos méretről vagy a részletekről beszélniilletve a különféle ingerek összehasonítására.
A tárgyakat tapintás útján is képesek azonosítani. Warrington modellje szerint a tárgyfelismerés feldolgozási szakaszai a következők: Vizuális elemzés, perceptuális kategorizáció ha a folyamat itt sérül, akkor apperceptív agnóziáról beszélünk; sérülése a jobb hátsó féltekére lokalizálható és a szemantikus kategorizáció ha a folyamat itt sérül, asszociatív látás asszociatív agnóziáról beszélünk; sérülése a bal hátsó féltekére lokalizálható.
Arcfelismerési zavar prozopagnózia [ szerkesztés ] A prozopagnózia egy neurológiai rendellenesség, melynek következtében a személy nem képes az ismerős arcokat felismerni.
- Pszichológia | Sulinet Tudásbázis
- Előzmények és első lépések[ szerkesztés ] novemberében nagyszabású kiállításon mutatta be sokrétű munkásságát Siófokon, majd ben ugyanott megrendezte az első Levyntgard ki- és beállítást.
- Bevezetés a neuropszichológiába | Digitális Tankönyvtár
A betegség nem látási vagy emlékezeti sérülés következménye. Lényegében a betegek nem ismerik fel a családtagjaikat, barátaikat, ismerőseiket, híres embereket, de előfordul, hogy saját magukat sem. A betegség súlyossági foka egyénenként eltérő. Az ilyen személyek gyakran fókuszálnak az egyéni ismertető jegyekre, mint például szokatlan hajviselet, anyajegy vagy jellegzetes arcvonás és ezek alapján igyekeznek azonosítani ismerőseiket.
- Amikor a rövidlátás megszűnik
- Bates látásgyakorlatok
- Csincsilla látás
- Levyntgard – Wikipédia
Történeti háttér[ szerkesztés ] A prozopagnózia kifejezés görög eredetű. Ezt a kifejezést elsőként Joacim Bodamer használta ben.
Látás- és színpercepció
Az arcvakságról könyvet írt a híres neurológus, Oliver Sacks: A férfi, aki kalapnak nézte a feleségét címmel Az esettanulmányban egy zenetanár asszociatív látás mutatja be, aki feleségét és tanítványait elsősorban hangjuk alapján képes azonosítani. A prozopagnózia önmagában ritkán előforduló rendellenesség, hátterében leggyakrabban érrendszeri betegség áll és inkább a férfiak érintettek. Az arcvakság egy szelektív tárgyfelismerési nehézség, melynek hátterében az arcészleléshez szükséges agykérgi hálózat sérülése áll.
A legfrissebb kutatások asszociatív látás feltehetően a bal agyféltekét érintő deficit következménye lehet.
Az arcészlelésben részt vevő idegi rendszerek: az inferior occipitális tekervény, az oldalsó fuziform terület és a superior temporális sulcus. Az arcfelismerés károsodása vagy bizonyos arcdimenziók normálistól eltérő kódolásának hátterében állhat valamilyen fejlődési zavar, vagy megjelenhet egyes pszichiátriai betegségek tüneteként is.
Az arcfelismerési zavarok lehetséges csoportosításai[ szerkesztés ] Barton megkülönböztette az appercetív és az asszociatív asszociatív látás. Apperceptív prozopagnózia fennállása esetén a személy nem képes a megfigyelt arcról egy megfelelő asszociatív látás létrehozni.
Az asszociatív arcvakságban szenvedők képesek a látott arcról észleletet kialakítani és arról akár bizonyos asszociatív látás leolvasni kor, nemde asszociatív látás képesek az észleletet összekapcsolni ismerős arcokkal.
Asszociatív látás másik osztályozás szerint megkülönböztethetünk szerzett arcvakságot és veleszületettet. A szerzett prozopagnózia származhat valamilyen agysérülésből vagy lehet lézió eredménye is. A veleszületett prozopagnózia örökölhető ezért gyakran nevezik genetikai eredetű prozopagnóziának.
Arcfelismerési zavarral élők viselkedéses jellemzői[ szerkesztés ] Az arcfelismerési zavarral élők általában megtanulnak kompenzálni és a kevésbé súlyos esetekben hatékony módszereket képesek kifejleszteni az ismerősök felismerésére. Leginkább a külső jelekre, egyedi jellegzetességekre, a beszédhangra, öltözetre, az egyén mozgására koncentrálnak. Fontos számukra a kontextus, azaz a megszokott környezetben sokkal könnyebb számukra a személyek felismerése például egy évfolyamtárs felismerése az egyetemen könnyebb, mint egy olyan helyen, ahol nem számít a találkozásra.
Kennerknecht három csoportját különböztette meg az arcvakoknak: a magyarázkodót, akiknek mindig megvan a magyarázata arra, ha valakit nem ismer fel például, hogy nem figyelt, mert nagyon belemerült a gondolatatiba ; az elkerülőt, aki nem szívesen jár társaságba; és a kompenzálót, aki valamilyen felismeréshez köthető módszerét igen magas szintre fejlesztette.
Vizuális agnózia – Wikipédia
Kerülik a szemkontaktust és mások nevén szólítását. Mivel számukra a külső jegyek megfigyelése a leghatékonyabb módszer az ismerősök azonosításában ezért gyakran jellemző rájuk, hogy az új frizurát vagy öltözéket azonnal észreveszik, és ezt jelzik is. A vizsgálatok szerint a genetika eredetű arcvakok jobban teljesítettek olyan feladatokban, ahol számukra idegen arcokról kellett döntést hozni: a képen szereplő két arc azonos-e.
Irodalom Séra László A vizuális tárgyfelismerés a tárgyak jelentésének, a rájuk vonatkozó elő-zetes asszociációknak és használatuknak látással történő felfogásának a képességére vonatkozó kifejezés.
A döntési idő viszont a genetikai arcvakok esetében volt a legnagyobb. Az arcletapogatást vizsgálva azt találták, hogy a szerzett arcvaksággal élők leginkább a száj környékére fókuszálnak, míg a genetika zavarban szenvedő leginkább a haj, nyak, illetve az áll területeire néznek a leginkább.
Egyes kutatások azt vizsgálták, hogy hogyan dolgozzák fel az érzelmi arckifejezéseket. Ebben a asszociatív látás is jelentős különbség mutatkozik a két csoport között. A vizsgálatban résztvevőknek azt kellett eldönteni, hogy a bemutatott képen látható személy arca melyik alapérzelmet tükrözi.
Eszköztár: Látószervek Az emberi látórendszer részei a szem, az agy számos része és az ezeket összekötő pályák. A szemnek két része van: az egyik a képet alakítja ki, a másik a képet fordítja át elektromos impulzusokká.
A veleszületett arcfelismerési zavarral élők ebben a vizsgálatban normál szinten teljesítettek, míg a szerzett zavarral élők számára ez a feladat komoly nehézségeket jelentett. Az arcok rejtett felismerése[ szerkesztés ] A genetikai eredetű prozopagnóziások képesek az arcok felismerésére, de ezek a felismerés nem tudatos.
A bőr elektromos aktivitásának mérésével GBRilletve az agyi eseményekhez kötött agyi potenciálok EKP mérésével igazolható, hogy habár verbálisan nem feltétlen tud különbséget tenni a két bemutatott arc között, de az ismert arcokra mégis nagyobb a GBR válasz.
Egy vizsgálatban neveket kellett megtanulni képekhez. A vizsgálati személyek számára az összes bemutatott képen számukra ismeretlen személy volt látható, holott néhány képen közismert híres emberek arca volt látható. Ez tulajdonképpen egy interferenciahatás, amely szintén igazolja a tudat alatti felismerést.
Asszociatív látás szerkesztés ] Az arcfelismerés felfogható egyfajta képességként is, ami egy tartományon belül mérhető. Tehát azt mondhatjuk, hogy az asszociatív látás képesség normál eloszlást követ és a népesség legnagyobb része egy átlagos tartományba esik, míg az arcfelismerési zavarral élők a skálán igen alacsony szinten állnak. A skála másik vége a szuperfelismerők csoportja. Sajnos igen kevés kutatás foglalkozik a szuperfelismerőkkel, de már igazolták, hogy léteznek olyan személyek, akiknek igen magas szintű felismerési képességük mögött nem a kiemelkedő memóriájuk áll, hanem rendkívüli perceptuális képességeik.
A látás jelentősége A fényre specializálódott érzékeny sejtek, szövetek, majd egy bonyolult szerv —a szem— alapvetően fontos információkat közvetít az élőlényeknek. A látás tájékoztat nemcsak a közeli, hanem a távoli tárgyakról és a mozgásokról is. A látvány differenciáltsága és információgazdagsága nyújtja a legnagyobb segítséget a tárgyi világban való eligazodásunkhoz. A világ megismerésének számunkra a látás a legfontosabb útja, érzékszerveink közül legkevésbé szívesen alighanem a látásunkról mondanánk le Sokkal inkább az történik, hogy amikor ránézünk egy tárgyra, mintegy 'kinyúlunk' érte a tekintetünkkel.
A pszichiátriai zavarokkal együtt járó arcfelismerési mintázatok[ szerkesztés ] Bizonyos pszichiátriai zavarok együtt járnak arcfelismerési és arcfeldolgozási zavarokkal. Skizofrénia[ szerkesztés ] A szkizofréniában szenvedők érzelemfelismerési képességük eltér a normálistól, gyengébben teljesítenek az ilyen jellegű feladatokban.
A vizsgálatok szerint a negatív érzelmek felismerése nehezebb számukra, teljesítményük a félelmet tükröző arcokra a legrosszabb, főleg akkor, amikor negatív tüneteket mutattak. A szkizofrének az arc letapogatásában is eltérnek a normálistól, leginkább az orr környékére fókuszálnak.
Asszociatív látás szkizofrének általánosan rosszabb teljesítményt nyújtanak az arcok felismerésében és az arcok egészleges feldolgozásában. Capgras-téveszme[ szerkesztés ] Jellemzően agysérülés következménye, de lehet pszichiátriai zavar tünete is.
A betegnek ilyenkor az az érzése, hogy a számára fontos közeli személyeket, családtagokat kicserélték és helyüket imposztorok, robotok vagy idegen lények foglalták el. Az ilyen személyek arcfelismerése sértetlen, még sincs GBR-válasza az ismerős és ismeretlen személyek megkülönböztetésénél.
A kutatások szerint habár felismeri a képen szereplő személyt, mégsem jelenik meg érzelmi reakció.
Például ha felismeri édesanyját, akit alapvetően szeret, mégsem érez semmilyen melegséget. Egyszerűen nem generálódnak érzelmi válaszok. Néhány esetben az ilyen téveszmék tragédiához vezetnek. Előfordul, hogy a beteg személyek meggyilkolják családtagjukat, mivel azt gondolják, hogy az illető csak egy robot. Frégoli-szindróma[ szerkesztés ] A frégoli-szindrómában szenvedők azt gondolják, hogy több különböző személy valójában egy és ugyanaz csak álruhában álcázva magukat.
Idegrendszer
Ez a téveszme leginkább pszichiátriai zavarok tünete, például szkizofrénia, bipoláris depresszió vagy előfordulhat kényszeres zavar esetén is. Források[ szerkesztés ] Séra L. In Kállai J.
- Látomás 6 sor
- Látáskezelő szoftver
- Az életkorral összefüggő látássérülés hyperopia
- Levyntgard – A Levyntgard sajátos, egyedi, asszociatív látás- és kifejezésmód a festészetben.
Budapest,Medicina Zimmer M. In Zimmer M.
