A pszichológia szempontjából egy személy karakterének meghatározására
Célja, hogy a testnevelés alapvető pedagógiai ismereteiről tájékoztatást adjon a kapcsolódó tudományterületek legújabb eredményei és konszenzuson alapuló álláspontjai szerint.
Flegmatikus temperamentum
Hogy milyen tudományterületekről van szó? Reméljük, kiderül a fejezet figyelmes olvasása közben.
Hogy mi a konszenzus? Ezt feltételezhetően minden egyetemi hallgató tudja, de ennek ellenére válaszolunk erre a kérdésre.
Alvajárás A pszichológiában a személyiség irányítása alatt általában az élet bizonyos területeire összpontosítanak. A pszichológiában a személyiség irányítása alatt általában az élet bizonyos területeire összpontosítanak. Minden olyan terület, ahol egy személy cselekszik, jelentős értéket képvisel. Ha legalább egyiküket eltávolítja, a személy nem tud teljes mértékben fejlődni és előrelépni.
Konszenzusról általában akkor beszélünk, ha valamely kérdésben egyetértés, egyezség alakul ki a vitázó, a véleményt formáló felek között. Mivel tárgyunk nem köznapi, ezért pontosítjuk, hogy az alábbi fejezetek a hiteles és meghatározó tudományos közösségek — a neveléstudomány és a sporttudomány — által elfogadott, egyetértésükön alapuló ismeretrendszert tartalmazzák.
Ezért az életmód eszköze az önérzet megteremtésének és a személyes identitással visszhangzó kulturális szimbólumok létrehozásának. Az életmód nem minden szempontja önkéntes.
Szándékunk és reményeink szerint a korszerűség követelményeinek szem előtt tartása mellett az olvashatóság és követhetőség elvárásainak is megfelelünk. Mint köztudott, ban Magyarországon is bevezetésre került az úgynevezett bolognai képzési szisztéma.
A személypercepció
Ez az eddigi képzési szerkezettől eltérő kétciklusú — alapszakos és mesterszakos — képzést jelent. A tudományos pálya iránt tehetséggel, érzékkel és nem mellékesen kitartással megáldott hallgatók a mesterszak után doktori képzésre is jelentkezhetnek, amelynek sikeres befejezéseként PhD fokozatot szerezhetnek.
Ez a nemzetközi tudományos életben ismert és elismert fokozat, a tudományos kutatásra való alkalmasság hivatalos kinyilvánítása. A fokozat megszerzése komoly, céltudatos és kitartó munka bizonyítéka. De az igazi bizonyítás ezután, a tudományos közösségbe történő befogadás után következik.
A bolognai szisztémával kapcsolatban annyit még fontos megjegyeznünk, hogy ez az Európai Felsőoktatási Térség megvalósítását célzó képzési rendszer Magyarországon az orvos- a tanító- és jogászképzést kivéve a felsőoktatás egészére vonatkozik. A sporttudományi képzések is ebbe a körbe tartoznak. Az alapszakra épülő mesterszakok pedig a következők: Testnevelő tanár M szak, Rekreáció M szak, Sportmenedzser M szak, valamint Humánkineziológia M szak.
A sporttudományi képzési területen az alapszakok egyik fontos feladata az átfogó és rendszerezett testkulturális alaptudás közvetítése, amely az alapszakos diploma birtokában végzett gyakorlati munka elméleti megalapozásához, illetve a későbbi tanulmányok folytatásához nélkülözhetetlen.
A tágabb-szűkebb szocio-kulturális környezet és a személypercepció
A pedagógiai alapismereteket az alaptudás szerves és fontos részének tekintjük. A sportpedagógia meghatározó személyisége, Herbert Haag szerint olyan bevezető, illetve alapozó képzés biztosítja az alaptudást, amely edzéselméleti, tudományos, pedagógiai és sportpolitikai ismeretkörökből áll.
Az általa pedagógiai alapozó képzésnek nevezett szakterülethez soroljuk a testnevelés elmélet és a testnevelés módszertan alapismereteit.
E rövid bevezető után kifejtjük, mit értünk a testnevelés elmélet illetve a testnevelés módszertan szakterületeken. Hangsúlyt fektetünk önállóságukat bizonyító, csak rájuk jellemző tartalmuk bemutatására, de emellett kimutatjuk szoros összetartozásukat is.
A testnevelés elmélet: a testnevelésre és a sportra vonatkozó általános ismeretek tudománya A testnevelés elméletet diszciplínának és szubdiszciplínának is nevezik a sporttudományban. Joggal merülhet fel a helyreállítási négyzetek Melyik a helyes? Az egyértelmű választ megnehezíti, hogy a pedagógia és talán ennek következtében a sportpedagógia szakirodalma sem tisztázza egyértelműen a két fogalmat.
Flegmatikus temperamentum
Mindkettőt használják a tudományág, tudományszak jelölésére. Most egy egyszerű gondolatmenettel beazonosítjuk a két kifejezést. Bár megelőzzük a későbbiekben részletesebb tudományrendszertani eszmefuttatásunkat, de az aktuálisan felmerülő kérdést itt és most tisztázni a pszichológia szempontjából egy személy karakterének meghatározására.
A sportpedagógia a társadalomtudományon, azaz egy tudományterületen belül elhelyezkedő önálló tudományág.
A tudományág nemzetközileg elfogadott elnevezése a diszciplína. A sportpedagógia tehát diszciplína.
A testnevelés elmélete a sportpedagógia szerves részét képező szaktudományi ismeretrendszer. Ez a két elnevezés jól érzékelteti a sportpedagógia és a testnevelés elmélet közötti viszonyt.
Tartalomjegyzék
Ugyanez vonatkozik a testnevelés módszertanra is. A testnevelés módszertan is szubdiszciplína. Ezek a szubdiszciplínák a sporttudományi képzésben tantárgyak keretében közvetítik az adott szakterületi ismereteket.
Ennyit a két elnevezés pontosításáról. Visszatérve a testnevelés elmélet szakterület fogalmára és tárgyára, talán már az alcím is sokat mondott az olvasónak.
