A látásérzékelés jellemzői

Látták: Átírás 1 3. Látás észlelet Miként azt a látásérzékelés jellemzői a Bevezetésben is említettük, az ember a környezetéből jövő információ túlnyomó többségét szeme közvetítésével kapja. Az informatikus számára fontos, hogy a látószervünk működésével megismerkedjék: Az informatika módszereivel olyan eszközöket kell létrehoznia, melyek alkalmasak arra, hogy a környezetből az információt felvegyék, azt feldolgozzák, majd az ember számára rendelkezésre bocsássák.

Az információ megjelenítését pedig úgy kell megvalósítania, hogy azt a megfigyelő könnyen, torzítások, információvesztés nélkül tudja észlelni.

Ehhez ismernünk kell látószervünk tulajdonságait. Az információs technológiákat az a kettősség különbözteti meg a legtöbb más tudományterülettől, mely vagy az élettelen, vagy az élő természettudományokhoz kapcsolódik, hogy egyrészt fizikai eszközökkel dolgozik, az élettelen természettudományok területére tartozó módszereket használ, másrészt az információt a humán észlelő számára kell biztosítania, s nem hagyhatja figyelmen kívül az élő természet törvényszerűségeit sem.

A kognitív képességek fejlesztésének módszertana

Jelen fejezetben megismerkedünk majd a látószervünk működésének alapjaival, hogy informatikusi munkánkban olyan fizikai eszközöket és módszereket valósítsunk meg és használjunk, melyek lehetőleg vesztés nélkül közvetítik számunkra a megszerzett fizikai információt.

Ehhez ismernünk kell, hogy hogyan működik a látószervünk; hogyan tudjuk a felfogott szöveges, rajzi, képi információt könnyen, hibamentesen észlelni; mit kell biztosítanunk ahhoz, hogy a számítógépes munkát egészségkárosodás nélkül tudjuk végezni.

A látószervünk több, jól elkülöníthető a látásérzékelés jellemzői tevődik össze, melyek közül a bemenő rész hasonlít a fizikai eszközeink működéséhez. A jel további feldolgozása azonban már fiziológiai-biológiai mechanizmusokkal működik, s végül agyunkban az idegi ingerek hatására mentális kép alakul ki, melynek létrejöttében már számos pszichológiai összetevő is részt vesz. Az alábbiakban sorra vesszük az egyes részek működési mechanizmusát, megkíséreljük ezek működéséből levonni az informatikus számára fontos következtetéseket, hogy azokat a továbbiakban fel tudjuk használni.

A látással kapcsolatban néhány alapfogalmat kell először tisztáznunk: A környezetből érkező látható optikai sugárzást a kb. A szemünkbe bejutó fény-inger ott idegi myopia dioptriás asztal hoz létre, s fényérzetet kelt.

Adott tárgy különböző részéről érkező inger hatására kialakuló inger az agyban képpé áll össze, ezt hívjuk fényészleletnek. Ennek kialakulásában már mentális folyamatok is részt kapnak. A fényingertől a fény-észleletig tartó úton végigkövetve az egyes látószervrészek működését a következő főbb csoportosítást tehetjük: a szem leképező mechanizmusa; a retinán elhelyezkedő, optikai sugárzást ideg-ingerületté alakító, sejtcsoportok csapok és pálcikák mechanizmusa; a csap és pálcika mechanizmust az agy felé továbbító ingerek kialakulása, még a retina szintjén; 12 2 az idegpályák mechanizmusa a retina és az agy látás-feldolgozó területei között; végül az agyi feldolgozás, melynek során kialakul a látott tárgy mentális képe, hozzárendelődik forma- mozgás- szín-információ; asszociációk alakulnak ki már ismert jelenségekkel, tárgyak képével ez szék, vagy adott betű képe, még ha az erősen eltérő is az iskola első osztályában megtanult betűképtől stb.

A vizuális információ feldolgozásának egyre magasabb szintjeiről ismereteink egyre gyérebbek, bár napjainkban az agykutatás szinte naponta újabb részleteket tár fel. Ezek ismertetése azonban már messze a látásérzékelés jellemzői a jelen bevezető előadás keretein, azokkal sokkal inkább a látásérzékelés jellemzői tanulmányok a látásérzékelés jellemzői ismerkedhet meg az ezek iránt érdeklődő informatikus.

• A mozgásrendszerek és a fejlesztés fő feladatai A gyermek fejlődésének folyamatában a mozgásfejlődés csak az egyik olyan terület, mely a személyiség kialakulását befolyásolja.
• 3. Látás érzékelés. A szem optikája - PDF Free Download
• Pirítós a látásról
• Látás – Wikipédia
• A látás: érzékelés és gondolkodás A látás mint érzékelés Az észlelés az érző idegrostok révén, az idegpályákon közvetített érzékletek agyi feldolgozása.
• Bővebben: Elsődleges látókéregventrális rendszer és dorzális rendszer Az OGM-ből az információ az agykéregbe jut, amelynek első állomása az elsődleges látókéreg.
• A látás geometriai jellemzői
• Mínusz 6 látás

A környezetünkből érkező optikai sugárzás látható hullámhossztartományba eső részét hasznosítja szemünk. Ez a kb. Az optikai sugárzás mérésével, mennyiségeivel és mértékegységeivel a radiometria, a látásérzet átlagolt és szabványosított spektrális érzékenységével súlyozott optikai sugárzás mérésével, mennyiségeivel és mértékegységeivel a fotometria foglalkozik.

Ezekkel a 4. A jelen fejezetben a látásérzet képalkotással kapcsolatos jelenségeit tekintjük át. A látást kiváltó optikai sugárzás szemünk közvetítésével jut szervezetünkbe. Az emberi szem egy kb. Szerkezetének vázlatát a ábra szemlélteti. A külvilág felé a szemet milyen látás kitágult pupillákkal szaruhártya cornea zárja le, a látásérzékelés jellemzői átlátszó, görbült felületű képződmény.

Ez zárja be a Az optikai sugárzás további fénytörést szenved a szemlencsén, melynek törésmutatója kis mértékben eltér az előtte és a mögötte lévő, a teret kitöltő a látásérzékelés jellemzői állagú testtől csarnok és üvegtest. A szemlencsét a sugárizmok fibrae zonulares 13 3 képesek domborítani s ezzel az adott távolságban lévő tárgyat élesen leképezni a szemüreg hátsó részén elhelyezkedő ideghártyára retinára. A szemlencsét tartó és domborúságát szabályozó izmok külső felületét borítja a szivárványhártya, mely szemünk jellegzetes színét határozza meg, s mely a szemet érő sugárzás erősségének függvényében szűkíti a pupillát.

A pupilla vagy szem-bogár az a központilag látszó sötét felület, melyen a sugárzás belép a szembe. Feketének látjuk, mert a szem belsejébe behatoló sugárzás ott igen jó hatásfokkal elnyelődik.

A pupilla átmérője reflexszerűen alkalmazkodik a szemet érő fénymennyiség változásaihoz, átmérője kb. Az ínhártya belső oldalát az érhártya borítja, ennek feladata, hogy a sugárzás érzékelését és a kezdeti jelfeldolgozást végző retinát ideghártya tápanyaggal lássa el.

A legbelső hártya a retina, ebben helyezkednek el az optikai sugárzást idegingerületté alakító érzékelők, a csapok és pálcikák, majd az ingerületet primer módon feldolgozó, a lokális gerjesztések között kapcsolatot létrehozó sejtcsoportok, majd az ingerületet az agy felé elvezető látóidegek. Utóbbiak a vakfoltnál lévő látóidegfőn át hagyják el a szemet. A látásérzékelés elemeivel a 3. A látási folyamat ezen szintjét mesterséges úton a fényképezőgép modellezheti A fényképezőgép ill.

A filmre jutó fény mennyiségét egy ún.

A cornea és szemlencse képezi le a külvilágot a retinára, ahol a csapok és pálcikák a látható sugárzásból az idegi ingerületet hozzák létre.

Az optikai leképezés törvényszerűségeit a 2. A szemészetben elterjedt, hogy a fókusztávolság helyett a méterben mért fókusztávolság reciprokával jellemzik a lencse törőképességét, ezt hívjuk dioptriának. Szóró lencse fókusztávolságát és a dioptria értékét negatív értékként tüntetjük fel. Ehhez járul, hogy a lencse a látásérzékelés jellemzői a különböző hullámhosszúságú sugárzásra más és más, így a fókusztávolság is törésmutató függő kromatikus aberráció.

További lencsehibákat okoz, ha a lencse törőfelülete eltér az ideális alaktól stb. Így pl. Az emberi szem sem ideális lencse. A 3 3 ábra a retina síkjában mutatja a a látásérzékelés jellemzői 1, mely éles világos-sötét határvonal leképzésekor jön létre.

Az ábrán a retina megvilágítását látjuk a határvonal éles képétől szögpercben mért távolság függvényében. A 3 4 ábrán azt tüntettük fel, hogy ha nm-es sárga fényre fókuszáljuk élesen a szemünket, úgy hány dioptria a kromatikus aberráció a színkép egyes hullámhosszain 2.

Fraunhofer d-vonal hullámhossza, a napszínképben jelentkező egyik elnyelési vonalé, melyet a napfelszín héliumban dús rétege hoz létre. Kromatikus aberáció, dioptria hullámhossz, nm 3 4.

Навигация по записям

A 3 5 ábra sematikusan mutatja, hogy különböző hullámhosszúságú fény által létrehozott kép hol keletkezik egy egyszerű, kromatikusan nem korrigált lencse esetén. A rövidhullámhosszú sugarak erősebben törnek meg, a lencséhez közelebb fókuszálódnak A hely. A közepes hullámhosszúak fókusztávolsága nagyobb B helya hosszabb hullámhosszú, vörös csökkent látás 30-mal a fókusztávolság a legnagyobb C helyen fókuszálódnak.

Ha szemünkkel úgy fókuszálunk, hogy az A hely van a retinán, úgy az élesen látható pont körül vörös színben jelenik meg egy gyűrű. Ha a B hely felel meg a retina helyzetének, úgy magenta bíbor árnyalatú gyűrűt látunk, a látásérzékelés jellemzői mind a vörös, mind a kék sugárzás életlenül képződik le a retinára.

Ha a retina pozíciója a C helynek felel meg, úgy a külső gyűrű kék színben látszik. Ez a jelenség igen lényeges az informatikus számára, mert jelzi azt, hogy ha pl. Ha megpróbálunk mind a vörös, mind a látásérzékelés jellemzői kék színben a képernyőn megjelenített információra koncentrálni, úgy állandóan át kell akkomodálnunk, s ez fárasztó.

Az éleslátáshoz a szemlencse görbületét kell, hogy a a látásérzékelés jellemzői változtassák. Két szemmel történő látáshoz ezen kívül a két szem szemtengelyét is úgy kell állítanunk, hogy a két szemmel létrehozott kép egymással fedésbe kerüljön.

Mind a két szem nézési irányának összehangolásában léphet fel hiba phoriamind a lencse domborítás lehet hibás aberrációtávol - vagy közel - látás stb. Optimálisan működő szem esetében is a phoria és az újraakkomodálás bizonyos izmok mozgatásával jár, ennek időigénye van, s a túlzott igénybevétel fáradáshoz vezet. Ugyanakkor a szem végez apró rángó mozgást is.

Voltaképpen ez teszi lehetővé, hogy időben nem változó képet is lássunk: Ha a szemet mesterségesen fixálják az ingerhez képest, úgy rövid idő alatt kifakul a kép és eltűnik. Csak annak következtében látunk, hogy a retinán a kép időben állandóan gyakran változik. A szem ezen nyugtalan mozgását hívják hippus-nak. Amikor nézési irányunkat az egyik tárgyról egy másikra irányítjuk, a szemünk mindig újra akkomodál élesre állítja az új tárgy képét a retinánés a két szemmel történő látás esetén az új tárgy távolságának megfelelően állítja be a két szem szemtengelyének irányát.

Az új tárgy pontos fixálása pl. Az olyan feladat, melynél az akkomodálási távolságot is váltani kell, fárasztóbb, mert a két szem szemtengelyének egymáshoz történő állítása bonyolultabb szabályozási mechanizmussal történik, mint amikor a két szem azonos távolságban lévő két fixációs pont közt vált. Ezért számítógépes munkánál a klaviatúrát, képernyőt és jegyzetet írásos anyagot, melyből az adatbevitel történik, vagy a látásérzékelés jellemzői feljegyzést készítünk azonos távolságban célszerű elhelyezni az észlelő szemétől.

Szemünk akkomodációja is szabályozási mechanizmus alapján működik, két ellentétes irányban működő izomrendszer a szemlencsét laposítani, illetve domborítani kívánja, s az egyensúlyi, akkomodált állapot körül állandó 0,25 dioptriát is elérő oszcillációkat végez Pupilla szerepe a látásban Ugyancsak két izomcsoport gondoskodik arról, hogy a szem írisze a pillanatnyilag uralkodó fényviszonyokhoz igazodjék: növekvő megvilágítás hatására szűkül az írisz, csökkenő megvilágítás a pupilla tágulásához vezet.

A környezet intenzitásviszonyaihoz való hozzáigazodást adaptációnak nevezzük. Az egyszerű fényképezőgép lencséhez hasonlóan szemünk látóélessége kis szögkülönbség alatt látszó tárgyak felismerése, l.

Vizualizáció a tudománykommunikációban | Digitális Tankönyvtár

A pupillaátmérő változása csökkenő megvilágítás pupilla dilatáció és növekvő megvilágítás pupilla kontrakció esetén eltérő sebességű 4. A 3 7 ábra sötét állapotból kb. A 3 8 ábra azt mutatja, hogy hogyan változik a pupillaátmérő, ha kb. Látható, hogy a fény bekapcsolását viszonylag gyorsan követi a pupillaátmérő változása, míg a fény 17 7 kikapcsolása után hosszabb idő szükséges, hogy szemünk alkalmazkodjék a csökkent megvilágítási szinthez elsötétített moziba belépve csak hosszabb idő után kezdünk látni, tudjuk a sötétben lévő tárgyak részleteit is kivenni, míg világos szobába lépve egy pillanatnyi káprázás után jól látjuk a környezetünket.

A sötéthez való alkalmazkodás során a a látásérzékelés jellemzői átmérőjének gyorsabb majd lassúbb változása a különböző retina folyamatok csap és pálcika látás hatására jön létre. Az adaptációnak csak egy részét biztosítja a pupilla átmérő változás, nagyobb részét neurális mechanizmusok hozzák létre.

Tartalomjegyzék

Gondoskodni kell azonban arról, hogy nagyon nagy világosságú felületek ne legyenek a látótérben, így pl. Amennyiben a szem akkomodálni tud az adott távolságban lévő tárgyra lásd alfejezeta még megkülönböztethető tárgy-részletek különben azonos feltételek között attól függenek, hogy milyen látószög alatt látjuk azokat. Azt a mennyiséget, a látásérzékelés jellemzői a szemünk ezen szögfelbontó-képességét jellemezzük, látóélességnek nevezzük, és a szögfelbontással, vagy annak reciprok értékével jellemezzük.

A látóélesség meghatározásának több módszere is ismeretes. Mindegyik azon alapul, hogy adott jel képében finom részleteket kell tudni megkülönböztetni. A szemorvosi gyakorlatban ophthalmologia sokszor használják az u. Snellen betű tesztet, melynél pl. Természetesen a Snellen betű tesztben számos más összetéveszthető betűkombináció is szerepel, az F 3 9 ábra: Snellen féle látóélesség vizsgálat "F" betűje. P betűtévesztés csak példaként szolgál. Másik szokásos látóélességi teszt az u. Landolt-C gyűrűkkel végzett vizsgálat.

Ennél a vizsgálatnál azt kell a megfigyelőnek megállapítania, hogy a mutatott gyűrű mely irányban szakad meg.

Szokás a fő- és mellékégtájakat választani, mint lehetséges szakadási irányokat. A 3 10 ábrán mutatjuk a Landolt-C gyűrű szabványos méretviszonyait és néhány különböző méretű és nyílásirányú Landolt-C gyűrűt.

Másik két szokásos ábrát láthatunk a 3 12 ábrán. Az A ábrarész az un rácstesztet szemlélteti, míg a B ábrarész nóniusz-leolvasás alapján kidolgozott látóélesség tesztre mutat példát. Utóbbi igen fontos az informatikai gyakorlatban is, mivel pl. A hazai szemorvosi gyakorlatban a látóélességet a ábrán bemutatott teszt ábra segítségével mérik. Szokásos 6 m távolságból mutatni az adott méretű teszttáblát, s ott az átlagos jó látóélességgel rendelkező személy még a "HD"-vel kezdődő sorban fogja közel hibamentesen felismerni a betűket.

Az angolszász világban még ma is használják a "láb" egységet ftés a 6 m igen jó közelítésben 20 ft-nek felel meg. Landolt-C gyűrűkkel végzett vizsgálatnál normál látóélességűnek tekintjük azt a személyt, aki, megfelelő világítási és kontraszt viszonyok között l. Sokszor mutatva különböző nyílásirányú és méretű gyűrűket a megfigyelőnek, meg lehet határozni, hogy mely gyűrűméretnél mekkora a tévesztési valószínűsége.

A látóélességet adott tévesztési százalékhoz tartozó radiánban mért látószöggel jellemezzük. A 3 12 B ábra szerinti nóniusz leolvasási látóélesség kb. Adott kontraszt esetén annak a valószínűsége, hogy egy jelet felismerünk-e vagy sem, függ a világítási viszonyoktól.

A fénysűrűségi viszony 1, határértékéből származtatják a grafikus iparban használt "szürke árnyalat", "shade of grey" mennyiséget, mely kb. Fényképészeti szürke skálákat szoktak ilyen shade of grey lépcsőkben készíteni. Villogó fények észlelhetősége nagyobb, mint az állandóaké, az észlelhető háttér a a látásérzékelés jellemzői hasonló helyzetben kb.

Számítógép szoftver a látásérzékelés jellemzői szempontjából azt célszerű szem előtt tartani, hogy figyelem felkeltésre használt jel villogtatás leghatékonyabb, ha a jel látószöge kb. Ugyanakkor fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az optikailag keltett epilepszia a látásérzékelés jellemzői is ezen tartományba esik, epilepsziára hajlamos személy számára a villogó képernyőkép a látásérzékelés jellemzői jelent!

Akkomodáció változása az életkorral és korrekciója Fiatal személy szemlencséje még könnyen domborítható, tág határok közt elhelyezkedő tárgyakról képes éles képet alkotni a retinán. Az életkor előrehaladtával a szemlencse domboruló képessége fokozatosan csökken. Az akkomodációs tartomány változását az életkorral a 3 15 ábrán tüntettük fel. Távolpont: 0 20 éves A látásérzékelés jellemzői 11 cm Éleslátás tartománya Távolpont: éves Közelpont 50 cm Éleslátás tartománya 50 éves 2 dioptria korrekcióval Közelpont 11 cm Távolpont: 50 cm Éleslátás tartománya ábra: A közel- és a látásérzékelés jellemzői változása az életkorral Olvasáshoz, számítógépes munkához idősebb korban a legtöbb embernek szemüveget kell viselnie.

A szemüveges korrekció a közelpontot ismét a közvetlen közelünkbe hozhatja, de ugyanakkor a távolpont fog a végtelentől egy, a szemüveg erősségétől dioptria legjobb tabletták a látás javítására és a szemlencse flexibilitásától függő mértékben közelebbre húzódni.

Átlagos akkomodációs tartomány, dioptria Életkor, év 3 15 ábra: A dioptriában mért átlagos akkomodációs tartomány változása az életkorral. A 3 16 ábrán feltüntettük a dolgozó szemétől mért átlagos távolságokat: B, jegyzet; T, klaviatúra; BS, képernyő. Ha a képernyős munka során nagyobb távolságban lévő tárgyakra is kell látni pl.

A 3 17 ábrán a mono- bi- és multifokális szemüveg használata során látható képet mutatjuk be. A a ábra első sorában a távolra nézéskor látott képet szemléltettük, a középső sorban a képernyő távolságban történő nézés során észlelhető képet, míg a legalsó sorban a klaviatúra távolságban lévő tárgy láthatóságát tüntettük fel.

Az A oszlop monofokális szemüveg esetén azt mutatja, hogy nagy megvilágításnál, képernyő távolságban való nézéshez optimalizált korrektúra esetén, a képernyőről jól tud leolvasni az idősebb dolgozó, a klaviatúrát is még tűrhetően látja, 24 14 de a munkahelyről feltekintve, a nagyobb távolságban lévő tárgyakra már nem tud akkomodálni. Ha a megvilágítási szint csökken, az akkomodációs tartomány is beszűkül, már a klaviatúrát sem látja jól B oszlop. Bifokális lencsével lehet ezen segíteni: A C oszlop szerint készíthető olyan korrekció, mely a szemüvegen való áttekintés függvényében a képernyő vagy a klaviatúra éles látását teszi lehetővé.

Végül látáskezelés önhipnózissal F oszlop az ún. Bár ez a szemüveg lehetővé teszi, hogy szükség esetén írás-olvasási távolságtól a végtelenig a látásérzékelés jellemzői elhelyezkedő tárgyra tudjunk akkomodálni, a látómező egy-egy irányba való nézés számára erősen beszűkült, s adott irány kiválasztásához a fejet is mozgatni kell, ami sokszor kellemetlen testtartáshoz s így korai fáradáshoz 25 15 vezet.

Az emberi test A látás 1 rész

Ezért számítógépes munkához lehetőleg monofokális szemüveget használjunk, melynek korrekciója úgy készült, hogy a klaviatúra - képernyő távolságban biztosítson éleslátást.

Ha ezt a távolságkülönbséget már nem tudja a dolgozó egyetlen korrekcióval áthidalni, úgy olyan bifokális szemüveg használata a célszerű, melynek a 3 17 ábra C oszlopa szerint a látótér nagyobb dörzsölt szemek látása romlott korrigálták a képernyő nézés számára és alsó, kisebb részét a klaviatúra nézés számára.

Legtöbbünk szeme az ideálistól eltér. Az irodai és számítógépes munka látási igénye nagy, ezért a szem optikai hibáit a lehetőséghez képest korrigálni kell. Ez a szemorvos feladata, de az informatikusnak is célszerű, ha a leggyakoribb szemhibáknak ametropia: a retinára való fókuszálás képességének csökkenése legalább az elnevezését ismeri: Hiperopia, vagy messzelátás az a szemhiba, amikor a cornea és szemlencse görbültsége nem elég nagy ahhoz, hogy a a látásérzékelés jellemzői a retinára képezze le.

A kép korrekció nélkül a retina mögött keletkezik.