A látás istene Görögországban. Tizenkét olümposzi isten


Palaimón: Athamasz orkhomenoszi király és felesége Inó fia, eredeti nevén Melikertész, tengeristen.

Új felhasználó vagyok

Mikor a Dionüszosz nevelése miatt Athamasz házára haragvó Héra őrületet bocsátott a királyra, s az szarvasnak nézve megölte egyik fiát Learkhoszt, Melikertész anyjával együtt menekülni kezdett haragvó apja elől. Athamasz üldözni kezdte a szerencsétleneket, mire azok egy szirt tetejéről a tengerbe vetették magukat.

A Dionüszosz neveléséért hálás Zeusz kérésére Poszeidón Inót Leukothea néven tengeristennővé, Melikertészt pedig Palaimón néven tengeristenné változtatta. Palaimón a tengeren utazókat, a hajósokat oltalmazó isten lett, aki delfinháton járta a tengert és segített a bajbajutottakon.

Görög mitológia - P

Palikoszok: Héphaisztosz és Aitné fiai, pusztító funkciókat betöltő istenek, akik a föld elemi feladatai mellett az üldözöttek védőistenei voltak, az esküszegőket megbüntették, de az ártatlanokat pártfogolták.

Pallasz: Kriosz és Eurübia fia, Asztraiosz és Perszész testvére. Pallasz Sztüx öt a legnemesebb gondolkodású Ókeániszt vette feleségül, s vele élt felesége ezüstös oszlopokon nyugvó palotájában, az Alvilágban. Házasságukból négy gyermek született: BiéNikéKratosz és Zélosz. A titanomakhiában Zeusz t segítette feleségével, apósával és gyermekeivel együtt. Pán: Hermész és Drüopé nimfa fia, az erdők, mezők, legelők, vadászok, kecskepásztorok és nyájak istene.

Pán kecskeszarvval, szakállal, farokkal és kecskelábakkal jött a világra, anyja úgy megijedt tőle, hogy elszaladt és magára hagyta az újszülöttet.

a látás istene Görögországban

Hermész azonban nem hagyta cserben fiát, hanem egy nyúl bőrébe takarva felvitte az Olümposzra, hogy bemutassa őt istentársainak. Pán legszívesebben Árkádiában tartózkodott, idejét pásztorkodással és sípjátékkal töltve. Legkedvesebb társai a SzatüroszokSzilénoszok és különböző nimfáktól született fiai a Paniszkoszoktársnői a nimfák voltak. Sokszor csatlakozott Dionüszosz vidám csapatához, de részt vett a nimfák dáridóin is.

Blogarchívum

Pán sok nimfát elcsábított, velük nemzette számtalan fiát, a Paniszkoszokat, Ékhó val Iünx nimfát Héra később nyaktekerccsé változtatta, mert Zeusz t bájitallal megitatva szerelemre gyullasztotta Héra papnője Ió irántEuphémé vel Krotosz t, Szümaithisszel, pedig Akisz t. Kedvese volt ezenkívül még Szeléné is, aki eleinte visszautasította őt, de egyszer, egy a látás romlott a szemcseppektől éjszakán át tartó olümposzi lakomán Pán tisztára mosott fehér gyapjúval álcázta magát.

a látás istene Görögországban

A már kissé kapatos Szeléné nem ismerte fel, s hagyta, hogy meglovagoltassa a hátán, majd Pán az istennővel elrohant és egy szerelmes éjszakát töltöttek együtt. Szeléné ezután az éjszaka után válogatott állatokból álló juhnyájat ajándékozott kedvesének. Több művészeti alkotás tanúsága szerint Aphrodité hoz is fűzték szerelmi szálak.

De Pánt nem kísérte mindig ilyen szerencse a szerelemben, a látás istene Görögországban egyszer a szűz Pitüsz nimfába és üldözőbe vette.

Nyelv és Tudomány- Főoldal - Hétköznapi olümposzunk

A riadt lány árkon-bokron keresztül menekült erőszakos csodálója elől, de Pán nem tágított, mikor már majdnem utolérte, Pitüsz rémületében inkább fenyővé változott, mintsem hogy az isten hozzáférhessen.

Hasonlóan alakult Szürinx szel való esete is, a gyönyörű nimfa inkább a folyóba ugrott és hagyta, hogy náddá változtassák, de nem lett Pán kedvese. Ebből a nádból készítette el Pán az első pásztorsípot, amelyet a nimfa emlékére szürinxnek nevezett el, de amit mi inkább pánsíp néven ismerünk.

Pán összemérte tudását Apollón nal egy zenei versengésben a Tmólosz-hegyen, de vesztesként távozott, pásztorsípját felülmúlta Apollón arany lantja.

Szent növénye a bodza. Héra istennő feljegyzései a szerelemről …A görög istenek valóban jó barátságban éltek a földiekkel.

A semmiből a nagy istenekig

Halandó férfi istennőnek nemzette a látás istene Görögországban a héroszt, aki a görög akhájoknak a trójai háborút megnyerte, amely háború azért tört ki, mert egy másik halandó férfi nem a megfelelő istennőt jutalmazta Erisz aranyalmájával. Megesett, hogy egyetlen éjszaka két isten hált ugyanazzal a halandó asszonnyal. Halandó férfi döntőbíráskodott magának az istenek királyának, Zeusznak és feleségének, Héra istenasszonynak abban a vitájában, hogy a szeretkezés vajon a férfinak vagy a nőnek nyújtja-e a nagyobb testi gyönyört… Hát ezekről a dolgokról szólnak az istenek királynőjének, a a látás istene Görögországban talán egyedül hűséges, s ami ennél a látás istene Görögországban több, a csapodár férfi ágyába újra és újra szűzen befekvő Héra istennőnek — amúgy nagyon is emberi hangú — feljegyzései Panakeia: Aszklépiosz és Épióné leánya, HügieiaIaszóIaniszkosz és Iatrosz testvére, a növényi eredetű gyógyszerek istennője, aki testvéreivel együtt apja kísérője volt.

Pandia: Zeusz és Szeléné leánya, Herszé látás 60 százalék mily hátrány, a teliholdas éjszakák fényét megszemélyesítő istennő. Paniszkoszok: Pán és különböző nimfák fiai, erdei istenek. Apjuk minden tulajdonságát örökölték, már ami a szarvakat, a kecskelábakat és a vidám kedvet illeti. Apjuk kíséretét alkották, szívesen csatlakoztak Dionüszosz hoz is, de a nimfák kegyeit sem vetették meg.

Istenek kavalkádja

A mennyegzői lármát megszemélyesítő istennő, Aphrodité kísérője. Pégaszosz: Poszeidón és Medusza fia, Khrüszaór testvére, szárnyas ló. Meduszát Poszeidón Athéné egyik templomában ejtette teherbe, mire az istennő úgy megharagudott, hogy a Gorgót rémséges szörnyeteggé változtatta. Mikor Perszeusz hős levágta Medusza szörnyfejét, a megcsonkított testből Pégaszosz ugrott elő testvérével együtt.

Tartalomjegyzék

A szélsebesen repülő ló főleg a Parnasszoszon és a Helikónon élt és a Múzsák nak szolgált, ő szállította őket az Olümposz és egyéb kedvelt tartózkodási helyeik között. Pégaszoszt Athéné támogatásával Bellerophontész hős fogta be és segítségével megölte a rettenetes lűkiai Khimairá t, de amikor a hős a ló hátán az Olümposzra kívánt felrepülni, Zeusz veszettséget küldött Pégaszoszra, aki ledobta hátáról vakmerő lovasát.

Peithó: Ókeánosz és Téthüsz leánya, Ókeánisz, a hízelkedő rábeszélés istennője. Aphrodité társnője és segítője volt, tekintettel Peithó feladatkörére, amelynek óriási jelentősége van a szerelemben.

Kegyeire istenek és emberek egyaránt pályáztak.

CSIKY GERGELY: GÖRÖG-RÓMAI MYTHOLOGIA

Penia: Valószínűleg Nüx leánya, a szegénység istennője. Penia, mint a megtestesült szegénység koldusgúnyába öltözve járta az emberek világát, de az olümposzi lakomákon is részt vett néha és ilyenkor kéregetve járt a lakmározó istenek asztala körül. Fő ellenfele a vak Plutosz volt.

a látás istene Görögországban

Perszé: Ókeánosz és Téthüsz leánya, Ókeánisz, Héliosz első felesége. Héliosznak négy gyermeket szült: Aiétészt, a kolkhiszi királyt, Perszészt, a tauroszi királyt, Kirkét, az Aiaia szigetén élő varázslónőt és Pasziphaét, Minósz király feleségét.